A jogalkotási szabályokat kijátszva módosítaná az igazságszolgáltatás egyik csúcsszervére vonatkozó szabályokat a spanyol szocialista-kommunista kormánykoalíció. A magyarokkal és a lengyelekkel kapcsolatos jogállamiság-féltés tükrében nehezen érthető a spanyol igazságszolgáltatás megrendülése körüli csend.
Tegnap nyújtotta be igazságszolgáltatási reformcsomagját a parlament elé a spanyolországi kisebbségi kormánykoalíciót alkotó Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a szélsőbaloldali Podemos. A tervezet szerint a kormányzat módosítaná a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak kiválasztási rendjét, lehetővé téve, hogy kormánykoalíció az ellenzékben lévő jobboldali Néppárt ellenében is tagokat jelölhessen a testületbe.
A Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács jelenleg 20 taggal működik, közülük 12 fő bíró, további 8 személy pedig tekintélyes jogász; a kétkamarás spanyol parlament kamaránként 6-6 bírót és 4-4 jogászt választ 3/5-ös többséggel). A Tanács fejét – vagyis az elnököt, aki a legfőbb spanyol bírói fórum élén is áll – a Tanács tagjai választják meg. A Tanács megbízatása öt évre szól, de mindaddig, amúgy az új Tanács fel nem áll, a tagok mandátuma meghosszabbodik.
A javaslat a fenti szabályokat egy lényeges ponton mindenképp áttöri: kétkörössé teszi a bírák megválasztását. Az első körben marad ugyan a mostani, 3/5-ös többséget megkívánó szabály, ami ugye továbbra is feltételezi az ellenzék támogató szavazatát is.
Arra az esetre, ha ez – például ellenzéki vétó miatt – akadályt jelentene,
a módosítás értelmében második körben már csak abszolút, tehát 50% + 1 szavazatra van szükség az illető bíró megszavazásához.
Megjegyzésképpen: az ellenzék két éve következetesen vétózza a javaslatot.
Ennek kapcsán három szempontot fontos rögzíteni: egyrészt, a szocialista-kommunista összetételű kormánykoalíció úgy rendelkezik abszolút többséggel a parlamentben, ha álláspontját kívülről a katalán és baszk nemzetiségi-szeparatista erők is támogatják. A baszkok és a katalánok támogatására a kormánykoalíció azonban igenis számíthat, így a külső „erőforrások” bevonásával a kormányzati álláspont az ellenzék vétója nélkül is kikényszeríthetővé válik.
Másrészt, a 12 fős spanyol alkotmánybíróság 2 tagját is a szóban forgó Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács választja 2/3-os többséggel, így
a kormánykoalíció akarata közvetetten az alkotmánybírák kiválasztása esetében is érvényesülhet.
Harmadrészt pedig a többségi szabályok átírása egyelőre csak a bírókra vonatkozik, az elismert jogászok delegálására nem, ennek megfelelően ma még rendezetlen az az eset, ha a bírákat a kormánykoalíció némi hátszéllel megválasztja ugyan, de az elismert jogászok esetében a jobboldal továbbra is vétót emel.
A módosítással kapcsolatban további „érdekességként” merül fel, hogy azt nem a kormány, hanem a két kormánypárt terjesztette elő. Ezzel lényegesen, nagyjából 2 hónapra rövidült a törvény elfogadásához szükséges idő, ugyanis a jogalkotási folyamat így most nélkülözi az Államtanács, az Ügyészségi Tanács és magának a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a szakvéleményét a kérdésben.
A módosítással megkerülni kívánt Néppárt és a radikális Vox diktatórikusnak nevezte a kormánykoalíció lépését:
az ellenzék szerint a kormány célja, hogy eltörölje a fékek és ellensúlyok rendszerét.
A módosítással kapcsolatban a két párt jelezte, hogy amennyiben a módosítást a parlament elfogadja, az Alkotmánybíróság elé viszik az ügyet.
Ezzel szemben a kormánypártok épp az ellenzéket vádolják alkotmánysértéssel azért, mert két éven keresztül folyamatosan blokkolták a Tanács megújítását. Hivatkoztak többek között a jogállamiság-jelentésre is, amiben kritikaként merülnek fel a bírói testülettel kapcsolatos rendezetlenségek.
Téved az, aki azt hiszi, hogy a kormánykoalíció jogállami szempontból vita tárgyává tehető magatartása elkerülte az Európai Bizottság figyelmét. Joggal merülhet fel ugyanakkor a kérdés, hogy ha Magyarországon és Lengyelországon sorozatosan a jogállamiság hiányát kérik számon,
Spanyolország miért maradhat mégis a radar alatt?
Ez a felvetés bizonyára Didier Reynders uniós biztost is foglalkoztatja, El País-nak adott múlt heti interjújában ugyanis, amikor a spanyol Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács rendezetlen közjogi helyzete került szóba, jóindulatúan annyit javasolt a spanyoloknak, hogy mielőbb rendezzék a kérdést.
„Mindaddig, amíg [a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal] ez a helyzet, s Magyarországot vagy Lengyelországot jogállamisággal kapcsolatos kritikák érik, e tagállamok kormányai nyugodtan mutogathatnak Spanyolországra”
– magyarázta Reynders, hozzátéve, hogy habár nem ugyanarról a rendszerszintű problémáról van szó, jogellenesség „nagyon is speciális”.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A reform 2025 májusától lép életbe.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
