Az őrületbe kergeti Johnsonék Brexit-stratégiája az Unió vezetőit

Frusztrációjának hangot adva kelt ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Boris Johnson brit miniszterelnök Brexit-politikája kapcsán – írja az Independent. Ahogyan Michel fogalmazott: „itt az ideje, hogy az Egyesült Királyság asztalra dobja a lapjait.”

A Tanács elnöke igyekezett nyilvánvalóvá tenni az Unió álláspontját a tárgyalások során: az EU törekszik a konszenzusos megoldásra, de nem bármi áron. Michel azért is szoronghat egyre inkább, mert küszöbön áll a soron következő uniós csúcs, amelyen,

Ahogy arra az Independent is rámutat, az utóbbi időben Johnsont immár másodszor vádolták azzal, hogy késlelteti a megállapodást, amelynek október 15-ei határidejét maga a brit miniszterelnök tűzte ki. 

A határidő kiváltképp azért bír jelentőséggel, mert ha eddig nem sikerül megegyezni az Európai Unióval a két régió közötti együttműködés jövőbeli feltételeiről, ezt követően már gyakorlatilag esélytelen lenne megoldani, hogy a december végéig tartó átmeneti időszak lejárta előtt az új szabályok életbe léphessenek. 

A lap szerint hétvégén Johnsonnak egyébként már volt egy fordulója von der Leyennel, ami szintén a bizottsági elnök kifakadásával végződött – hasonló okokból kifolyólag.

Az uniós fél mindenekelőtt az állami támogatások kérdésének britek általi megnyugtató rendezését várja az Egyesült Királyságtól, különös tekintettel a tárgykör kapcsán felmerülő jogviták kapcsán alkalmazandó eljárásrend kidolgozására.

Az Independent szerint ugyanis a britek ugyan utaltak arra, hogy létezik koncepciójuk az állami támogatásokra vonatkozóan, ajánlatuk „nem eléggé kidolgozott”, továbbá a „részletek” tekintetében a következő év elejéig nem várható újabb fejlemény.
Ahogy az a lap beszámolójából is kiderül, Michel és von der Leyen számára különösen irritáló lehet az, ahogy a brit fél a tárgyalások előrehaladását kommunikálja. 

Michael Gove, a miniszterelnök kvázi helyettese például úgy fogalmazott, hogy szerinte „66 százalék az esélye annak, hogy sikerül szabadkereskedelmi megállapodást elérni az Európai Unióval”, miközben David Frost főtárgyaló szerint

„a megállapodás minden bizonnyal létrejöhet, és létre is fog jönni, mindazonáltal ugyanekkora az valószínűsége annak is, hogy a megállapodás mégsem jön létre.”

Szintén nem segít a helyzeten, hogy az előbb említett

hogy „amennyiben a dolgok rosszra fordulnának – a sztár sorait alapul véve – hibáztassanak engem [put the blame on me].”

Mint ismeretes, a brit kormány még 2020. szeptember 9-én terjesztette a belső piaci szabályozásra vonatkozó, 2021. január 1-jétől alkalmazandó törvényjavaslatát, amelyet  a legtöbb kritika amiatt ér, hogy az több pontos is aláássa az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás rendelkezéseit; mindemellett alkalmas arra, hogy relativizálja az Európai Unió Bíróságának ítéleteiben és az északír jegyzőkönyvben foglaltakat.

Ennek kapcsán az Európai Unió eljárást indított az Európai Unió az Egyesült Királyság ellen, s Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen idén ősszel várja a britektől azt is, hogy válaszoljanak a hivatalos felszólításban megfogalmazott aggályokra.

A brit fél részéről megszólalt a kormányszóvivő is, biztosítva a közvéleményt arról, hogy „kellő időben” reagálnak az Unió felhívására.

Dobozi Gergely