Az online tartalmak szűrése és törlése miatt kiélesedett a vita az amerikai politikusok és a technológiai vállalatok között. A hatályos amerikai törvények nem tartottak lépést a korral, így az Európában sem ismeretlen, trösztellenes szabályok szigorítására épülő stratégia sem kínál valódi megoldást.
Az óriási technológiai vállalatokat szabályozó amerikai törvények felett eljárt az idő, ezt pedig a cégek ki is használják. A jelenleg is hatályos amerikai szabályozás az internet-korszak kezdete előtt, 1996-ban került elfogadásra. A törvény értelmében az internetes platformok mentességet élveznek a felhasználók által közzétett tartalmakra vonatkozó felelősség alól, és akár el is távolíthatnak általuk károsnak ítélt tartalmakat.
A Twitter és a Facebook (vissza)él a törvény kínálta lehetőséggel.
Májusban a Twitter Donald Trump amerikai elnök több online hirdetését is eltávolította, míg a Facebook – a közösségi elvek megsértése miatt – egy 200 ezer taggal rendelkező Trump-szimpatizáns csoport törlését hajtotta végre.
Az Egyesült Államok – hasonlóan az Európai Unióhoz – az óriásvállalatok befolyását a trösztellenes szabályok szigorításával csökkentheti.
Azonban a versenyellenes gyakorlatokkal szembeni fellépések eddig sem az Unióban, sem a tengerentúlon nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Facebook a közösségi média piac legnagyobb szereplőjévé vált, jelenleg 240 millió amerikai felhasználója van, vagyis a lakosság 72 százaléka ugyanazon platform szolgáltatását használja. Mindeközben a másik technológiai óriás, a Google a lakosság információhoz való hozzáférését elősegítő online és telefonos keresőmotor-piac meghatározó szereplője lett. A Google egymaga az amerikai keresőmotor-piac 88 százalékáért, illetve a telefonos keresések 95 százalékáért felel.
Az egyértelmű piaci egyeduralom annak fényében nevezhető igazán aggasztónak, hogy
egyre többen használják a közösségi médiát elsődleges hírforrásként.
A hagyományos média minden szegmense alárendelt pozícióban van a közösségi médiával szemben, sok emberhez pedig csak olyan híreket jutnak el, amelyeket a platformok előzetesen jóváhagytak. Ezt a gyakorlatot szemlélteti az a magatartás, amit a Facebook és a Twitter Joe Biden korrupciós ügyeivel szemben tanúsított: a közösségi médiumok egyoldalúan korlátozták a hír megjelenését. Mindebből jól látható, hogy
a közösségi média megfelelő szabályozásának hiánya politikai szempontból is komoly problémát jelent.
Az amerikai politikai pártok és a technológiai óriások közötti konfliktus elmérgesedése új irányt szabhat az online tér számára. Azonban – ahogy azt Niall Ferguson, a Hoover Institution munkatársa is megjegyzi – a trösztellenes szabályok szigorítása nem jelent megoldást. Olyan szabályozás megalkotására lenne szükség, amely jogi felelősséget ró a vállalatokra az általuk tárolt tartalomért, és deklarálja, hogy a nyilvános térben túlzottan dominánssá váltak ahhoz, hogy a hozzáférést saját maguk által lefektetett szabályok alapján határozzák meg.
Gergi-Horgos Mátyás
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jól kinéznénk, ha a miniszterelnök a kormányülésről, a Fehér Házból vagy a Kremlből kijőve azzal kezdene flexelni, hogy hányan látták, ahogy a benzinkútnál kávézik! Francesca Rivafinoli írása.
Legalábbis az amerikaiakkal már egyezségre juthat az ukrán delegáció.
„Nekünk, magyaroknak nincs szükségünk sem engedélyre, sem pedig mandátumra. Sem Brüsszelből, sem Berlinből” – mondta Szijjártó Péter.
Hamarosan tárgyalhatnak az amerikai béketerv részleteiről.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
Nem is számítottunk másra.
Új videóval jelentkezett a miniszterelnök.
