Nincs akadály a 2024-es indulás előtt.
Jogszerűnek ismerte el az orosz alkotmánybíróság hétfőn az ország alaptörvényének módosításáról rendelkező jogszabályt, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin újból elindulhasson az elnökválasztáson. Putyin a jelenleg érvényes alkotmány korlátozó rendelkezése értelmében nem jelöltethetné magát a 2024-ben esedékes elnökválasztáson. Az eddigi periódusokat lenullázó új szabályozás értelmében a hivatalban lévő államfő még két, egyenként hatéves ciklus erejéig lehet Oroszország elnöke.
Vlagyimir Putyin immár 20 éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben – akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott –, majd 2012-ben miniszterelnökként, mert az orosz alkotmány megtiltotta, hogy valaki két egymást követő ciklus után egy harmadikra is megválasztható legyen. 2008 és 2012 között Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ben megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben.
Valentyina Tyereskova kormánypárti képviselő, a világ első női űrhajósa javasolta kedden a parlamentben az 1993-ban elfogadott alaptörvény olyan értelmű újabb módosítását, hogy Putyin elnökségeinek számát ismét „nulláról” lehetne indítani. Az Egységes Oroszország párt frakciójának vezetői még aznap támogatásukról biztosították Tyereskova javaslatát. Ugyancsak aznap Putyin a parlament alsóházában elhangzott beszédében azt mondta, lehetségesnek tart egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné számára, hogy újraindulhasson az államfői tisztségért, ha ez ellen nem lenne ellenvetése az alkotmánybíróságnak. Felidézte Franklin D. Roosevelt esetét, aki négyszer töltötte be az amerikai elnök tisztségét az országa számára nehéz időkben, s úgy fogalmazott, ez mutatja, hogy alkalomadtán az ilyen korlátozások feleslegesek.
Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza és a regionális parlamentek is megerősítették, Putyin szombaton aláírta az alkotmánymódosításról rendelkező törvényt, és azt normakontrollra továbbküldte az alkotmánybíróságnak. A változtatások ügyében április 22-én országos szavazást fognak tartani. A Kreml közölte, hogy a dátumon egyelőre a koronavírus terjedése ellenére sem fognak változtatni. Az orosz alkotmánybíróság hétfőn jogszerűnek ítélte az alaptörvény által egyébként nem előírt összoroszországi szavazást, és úgy foglalt állást, hogy az istenhitre való hivatkozás nem jelent egyet az állam világi jellegéről való lemondással.
A Putyin által január 15-én előterjesztett, eredetileg alaptörvény-módosítási csomag az orosz alkotmánynak a nemzetközi joggal szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
Az orosz politikus szerint mindenre elszánt Ukrajna és az Európai Unió.
Történelmi csúcs.
Bayer Zsolt és Ambrózy Áron podcastjában egy állítólagos kémtörténet kapcsán bírálták a balliberális sajtót.
