„Napjainkban még mindig 120 millió, köztük 16 millió roma származású, szegény sorsú emberről beszélünk Európában” – hívta fel a figyelmet az EP-képviselő.
Hétfő este Strasbourgban találkoztak az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) készülő nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásáról szóló jelentést kidolgozó EP-képviselők. Az egyeztetésen Járóka Lívia fideszes EP-alelnök, a jelentés néppárti felelőse fejtette ki javaslatait a tervezethez.
A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, érdemes a már elfogadott jelentésekre és állásfoglalási indítványokra alapozni, hiszen ezekben már korábban megegyeztek a képviselők. Járóka felhívta a figyelmet arra is, hogy a megfelelő nyomon követés fontosságára, melynek legjobb módja, ha a projektekkel kapcsolatban közvetlenül a romákkal kommunikálnak. Ezért javaslatot tett egy digitális ügykezelési eljárásra, aminek segítségével az érintettek könnyebben jelenthetik majd a diszkrimináció eseteit, akár telefonnal készített felvételek segítségével.
„Hiányoznak a szankciók a faji diszkriminációs esetekben, ahogy nem szankcionálják a foglalkoztatási vagy egészségügyi területen sem a nem teljesítést. Ennek az az oka, hogy nincsenek országonként vállalt célszámok, így mérhetetlen az ellenőrzés is. Ugyancsak nincs megfelelő hozzáférés a pénzügyi alaphoz, ami nagy probléma. A korrupció óriási, ugyanakkor a tervezetben nincs egy összetett program ennek megoldására. Ezzel sürgősen foglalkozni kell!” – hangsúlyozta Járóka Lívia.
Szerinte a fideszes politikus elengedhetetlennek tartja a romák részvételét a projektek végrehajtásában. „Azt tapasztaltam, hogy amikor maguk a romák hajtják végre a projekteket, akkor biztosan nem tűnik el pénz. Sőt, az emberek akár pénz nélkül is dolgoznak, mert bizonyítaniuk kell a közösségüknek, hogy a projekt megvalósítható” – mutatott rá az EP-képviselő, aki munkája során rendszeresen egyeztet helyi roma vezetőkkel.
Járóka felhívta a figyelmet a felhasználatlan pénzek problémájára is: „Napjainkban még mindig 120 millió, köztük 16 millió roma származású, szegény sorsú emberről beszélünk Európában. Ez is mutatja, hogy még a 2011-es javaslathoz képest is egy sokkal kedvezőbb és átfogóbb javaslatot kell kidolgozni egész Európa számára”. Szerinte Ursula Von der Leyen bizottsági elnök is szívesen fogadna egy ilyen nagyobb volumenű projektet, ami nem kizárólag a romákra, hanem az összes szegénységben élő és diszkriminációnak kitett rétegre kiterjed.
(Fidesz EU)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Lebuktak az ellenzéki pártvezér emberei – megint.
A hivatalos uniós jegyzőkönyvekben nyoma sincs ilyen szavazásnak, sem Meloni támogatásának – úgy tűnik, Magyar Péter a felvidéki magyarok ügyét is csak olcsó kampányfogásnak használja.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A magyar és az angol összecsapását már több millióan nézték meg.
A tartalmi önellentmondások, a romlott jellem és a hiteltelenség mellett van egy mélyebb, veszélyesebb hiány is az ellenzék vezetőjében, mégpedig az, hogy a semmi ágán ül az esze. Petri Lukács Ádám írása.
