Ennek fényében a könyv
sorra veszi a baloldal által alkalmazott azon akadályozó stratégiákat, amelyek révén az alkotmány formális módosítása nélkül üresítik ki a jog tényleges gyakorlását.
Így például a fegyverviselést ugyan nem tudják megtiltani, de a fegyvert árusító új üzletek megnyitását már igen. Adókat vetnek ki a lőfegyverre és lőszerre, drága biztosítás megvásárlását követelik meg, vagy egyszerűen csak korlátozzák azon pénzügyi szolgáltatásokat, amelyekkel lőfegyverek vásárolhatók. A sok más egyéb korlátozó módszer mellett a szerző megemlíti, hogy a fegyverviselés jogának kiüresítése érdekében a progresszívek nem rettenek meg az általuk egyébként piedesztálra emelt véleménynyilvánítás szabadságának a feláldozásától sem.
A könyv tanulságos részekben mutatja be, hogy a progresszív oldal hogyan állítja saját érdekeinek és törekvéseinek szolgálatába a digitális platformokat és a nagy technológiai vállalatokat.
Okfejtése szerint ezek a magánkézen lévő vállalatok semleges fórumnak tüntetik fel magukat annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatókkal szemben elszigetelődhessenek a becsületsértés miatt indított perektől. Ugyanakkor mégis egyre inkább kiadói és szerkesztői gúnyát öltve cenzúrázzák az általuk fenntartott platformokon megjelenített és megjeleníthető tartalmakat. Ezt felhasználva a progresszívek sikerrel hallgattatják el a fegyverviselés mellett kiálló szervezeteket és személyeket ezeken a platformokon. Mark W. Smith számos konkrét példán keresztül igazolja, hogy a jelenkor online fórumait ellenőrzésük alatt tartó nagy technológiai vállalatok hogyan marginalizálják, illetve tiltják meg a közéleti kérdések konzervatív felfogásának megjelenítését. A nagy technológiai vállalatok ezzel nemcsak elfogultakká válnak egy politikai eszmerendszerrel szemben, hanem aláássák azt az amerikai tradíciót és alkotmányos identitást, amely kitüntetett szerepet szán a véleménynyilvánítás szabadságának. E cégek a „Jó Cenzor” szerepében tündökölve apró és csendes, ámde biztos lépésekkel erodálják az amerikai alkotmányos hagyományokat. A szerző ennek egyetlen fő ellenszerét látja: az örök éberséget a szabadság megőrzéséért.