Smith könyvének, a „First they come for the gun owners”, vagyis magyarul „Elsőként azokért jönnek, akik fegyvert viselnek” címválasztása beszédes. Az ügyvédként és a new york-i King’s College kutatójaként dolgozó szerző a könyv címében Martin Niemöller, tiszteletben álló német lutheránus lelkész második világháborút követően elhíresült szavaira utal. A német totalitárius elnyomórendszerrel eleinte szimpatizáló, azonban később annak szókimondó kritikusává vált lelkész fogalmazott egykoron úgy, hogy ő maga senkiért sem állt ki, akiért jöttek, és mire ő maga sorra került, már senki sem maradt, aki érte kiállt volna.
Mark W. Smith könyvében feleleveníti, hogy a progresszív felfogás Amerikában pár évtized leforgása alatt hogyan vívott háborút és hogyan emelte egymás után normává a korábban szélsőségesnek számító álláspontokat. Ennek megfelelően
leírja, hogyan vált joggá a tetszés szerinti abortusz, az illegális bevándorlás és a nyílt határok elve vagy a transzneműség.
A könyv álláspontja szerint a progresszivizmus egyetlen kérdésben nem tudott maradéktalan győzelmet aratni, ez pedig az amerikaiak szabadságát és függetlenségét is szimbolizáló fegyverviselést biztosító alkotmányos jog.
A szerző elbeszéléséből megismerhető, miként forrt egybe az amerikaiak történelmi hagyománya és szabadságszeretete a fegyverviselés jogként történő elismerésével, valamint az amerikai alkotmányban történő rögzítésével. Ez a szilárd hagyomány bár keményen ellenáll és elejét veszi az alkotmány formális módosítására irányuló mindenfajta politikai törekvésnek, a progresszívek mégis egy tucatnyi különböző eszközt bevetnek ennek a hagyománynak az erodálása, végső soron pedig az amerikaiak lefegyverzése és identitásuktól való megfosztása érdekében.
Ennek fényében a könyv
sorra veszi a baloldal által alkalmazott azon akadályozó stratégiákat, amelyek révén az alkotmány formális módosítása nélkül üresítik ki a jog tényleges gyakorlását.
Így például a fegyverviselést ugyan nem tudják megtiltani, de a fegyvert árusító új üzletek megnyitását már igen. Adókat vetnek ki a lőfegyverre és lőszerre, drága biztosítás megvásárlását követelik meg, vagy egyszerűen csak korlátozzák azon pénzügyi szolgáltatásokat, amelyekkel lőfegyverek vásárolhatók. A sok más egyéb korlátozó módszer mellett a szerző megemlíti, hogy a fegyverviselés jogának kiüresítése érdekében a progresszívek nem rettenek meg az általuk egyébként piedesztálra emelt véleménynyilvánítás szabadságának a feláldozásától sem.