A progresszivizmus térhódítása rövid évtizedek leforgása alatt korábban szélsőségesnek számító nézeteket emelt normává Amerikában – állapítja meg új könyvében a New York-i King’s College kutatója. Mark W. Smith szerint ebben kulcsszerepet játszanak a nagy digitális platformok és IT-cégek, amelyek rendkívül hatékonyan akadályozzák a konzervatív vélemények megjelenítését.
2020. január 13. 12:34
8 p
0
0
4
Mentés
Smith könyvének, a „First they come for the gun owners”, vagyis magyarul „Elsőként azokért jönnek, akik fegyvert viselnek” címválasztása beszédes. Az ügyvédként és a new york-i King’s College kutatójaként dolgozó szerző a könyv címében Martin Niemöller, tiszteletben álló német lutheránus lelkész második világháborút követően elhíresült szavaira utal. A német totalitárius elnyomórendszerrel eleinte szimpatizáló, azonban később annak szókimondó kritikusává vált lelkész fogalmazott egykoron úgy, hogy ő maga senkiért sem állt ki, akiért jöttek, és mire ő maga sorra került, már senki sem maradt, aki érte kiállt volna.
Mark W. Smith könyvében feleleveníti, hogy a progresszív felfogás Amerikában pár évtized leforgása alatt hogyan vívott háborút és hogyan emelte egymás után normává a korábban szélsőségesnek számító álláspontokat. Ennek megfelelően
leírja, hogyan vált joggá a tetszés szerinti abortusz, az illegális bevándorlás és a nyílt határok elve vagy a transzneműség.
A könyv álláspontja szerint a progresszivizmus egyetlen kérdésben nem tudott maradéktalan győzelmet aratni, ez pedig az amerikaiak szabadságát és függetlenségét is szimbolizáló fegyverviselést biztosító alkotmányos jog.
A szerző elbeszéléséből megismerhető, miként forrt egybe az amerikaiak történelmi hagyománya és szabadságszeretete a fegyverviselés jogként történő elismerésével, valamint az amerikai alkotmányban történő rögzítésével. Ez a szilárd hagyomány bár keményen ellenáll és elejét veszi az alkotmány formális módosítására irányuló mindenfajta politikai törekvésnek, a progresszívek mégis egy tucatnyi különböző eszközt bevetnek ennek a hagyománynak az erodálása, végső soron pedig az amerikaiak lefegyverzése és identitásuktól való megfosztása érdekében.
Ennek fényében a könyv
sorra veszi a baloldal által alkalmazott azon akadályozó stratégiákat, amelyek révén az alkotmány formális módosítása nélkül üresítik ki a jog tényleges gyakorlását.
Így például a fegyverviselést ugyan nem tudják megtiltani, de a fegyvert árusító új üzletek megnyitását már igen. Adókat vetnek ki a lőfegyverre és lőszerre, drága biztosítás megvásárlását követelik meg, vagy egyszerűen csak korlátozzák azon pénzügyi szolgáltatásokat, amelyekkel lőfegyverek vásárolhatók. A sok más egyéb korlátozó módszer mellett a szerző megemlíti, hogy a fegyverviselés jogának kiüresítése érdekében a progresszívek nem rettenek meg az általuk egyébként piedesztálra emelt véleménynyilvánítás szabadságának a feláldozásától sem.
A könyv tanulságos részekben mutatja be, hogy a progresszív oldal hogyan állítja saját érdekeinek és törekvéseinek szolgálatába a digitális platformokat és a nagy technológiai vállalatokat.
Okfejtése szerint ezek a magánkézen lévő vállalatok semleges fórumnak tüntetik fel magukat annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatókkal szemben elszigetelődhessenek a becsületsértés miatt indított perektől. Ugyanakkor mégis egyre inkább kiadói és szerkesztői gúnyát öltve cenzúrázzák az általuk fenntartott platformokon megjelenített és megjeleníthető tartalmakat. Ezt felhasználva a progresszívek sikerrel hallgattatják el a fegyverviselés mellett kiálló szervezeteket és személyeket ezeken a platformokon. Mark W. Smith számos konkrét példán keresztül igazolja, hogy a jelenkor online fórumait ellenőrzésük alatt tartó nagy technológiai vállalatok hogyan marginalizálják, illetve tiltják meg a közéleti kérdések konzervatív felfogásának megjelenítését. A nagy technológiai vállalatok ezzel nemcsak elfogultakká válnak egy politikai eszmerendszerrel szemben, hanem aláássák azt az amerikai tradíciót és alkotmányos identitást, amely kitüntetett szerepet szán a véleménynyilvánítás szabadságának. E cégek a „Jó Cenzor” szerepében tündökölve apró és csendes, ámde biztos lépésekkel erodálják az amerikai alkotmányos hagyományokat. A szerző ennek egyetlen fő ellenszerét látja: az örök éberséget a szabadság megőrzéséért.
Mark W. Smith: First they come for the gun owners. Post Hill Press, New York-Nashville, 2019.
A könyvajánló Sándor Lénárd írása
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Közel kétszázötven résztvevő mellett zajlott a Mathias Corvinus Collegium Európa-szerte egyedülálló konferenciája, amely az európai civilizációs örökség tanulságait és az európai együttműködés jövőjének kihívásait tárgyalta.
Február 23-án Európa számos országából érkező tudósok az európai civilizációs örökség és az európai együttműködés jövője előtt álló kihívások megvitatására vállalkoznak.
"The relative peace and prosperity currently enjoyed in the West is exceptional. It is also fragile. If you start hammering away at it, you may not like what emerges in its stead".
“The problem seems to be that many Western nations do not consider whether immigration is good for the country and the majority of its citizens, but are motivated by ideology."
És Magyazországon nem ez van?
Szép lassan mi is átvesszük, mégha fázis késéssel is, ezeket az eszméket.
A fogadókészség mindig is meh volt rá és meg is lesz.
Az van, hogy mi is progresszívek akarunk lenmi csak mivel saját kútfőből nem megy hát importálumk.
Közben meg hüledezünk, hogy ezek milyen hülyék.