Ursula von der Leyen a dokumentum életbe lépésének tizedik évfordulója alkalmából tartott felszólalásában úgy vélekedett: a lisszaboni szerződés erősítette az európai identitást és a polgárok Európáját.
Emlékeztetett arra, hogy az EU gazdasági projektként indult, de ma már egyértelműen többet jelent, mint szén– és acélközösség. Ahhoz viszont, hogy szembe tudjon nézni a globális kihívásokkal, minden nap építeni és újítani kell. „Uniónk olyan, mint a nádszál. Hajlik, de nem törik. Az új kihívások segítenek, hogy előrelépjen. A szerződésben lévő összes lehetőséget ki kell használnunk ahhoz, hogy a következő éveket valóban az európai állampolgárok alakítsák” – emelte ki.
Az Európai Parlament elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a lisszaboni szerződés hatalmas előrelépés volt a demokráciát tekintve, nemcsak az átláthatóság és hatékonyság terén, de abból a szempontból is, hogy hangot adott az európai polgárok érdekeinek. David Sassoli egyúttal figyelmeztetett: az EU–ban létező erőszak és a tolerancia hiánya alááshatja az eddig elért vívmányokat, ezért közösen kell fellépni az uniós alapértékek védelmében.
„Az intézmények adják a legitimitást arra, hogy cselekedjünk. A lisszaboni szerződéssel jogi személyiséget kapó unió így lett demokratikus” – emelte ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hozzátéve, hogy a szerződés révén sikerült megóvni az EU jelentőségét a nemzetközi színtéren, és elkerülni, hogy játékszerré váljon.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetője szerint a lisszaboni szerződés politikai arculatot adott az EU–nak, és az Európai Parlament szerepe általa erősödött meg. Edmund Burke 18. századi konzervatív brit politikai gondolkodót idézve azt mondta: „Az állam a változás eszköze nélkül nem tud megmaradni, tehát meg kell teremteni a lehetőséget a korszerű együttműködésre és folyamatos eszmecserére”.
Iratxe García Pérez, EP szociáldemokrata frakciójának (S&D) vezetője azt hangsúlyozta, hogy a szerződés olyan eszköz, amellyel sok fontos dolgot ki lehet vívni. Ezek között említette az országokon átívelő választási listákat, az igazságosabb adórendszert vagy a szénsemlegesség elérését az EU–ban. „Erre kell hát koncentrálni, és az európai polgárok érdekeire” – mondta.