Von der Leyen: A lisszaboni szerződés adott lelket az EU-nak

Ursula von der Leyen a dokumentum életbe lépésének tizedik évfordulója alkalmából tartott felszólalásában úgy vélekedett: a lisszaboni szerződés erősítette az európai identitást és a polgárok Európáját.

Emlékeztetett arra, hogy az EU gazdasági projektként indult, de ma már egyértelműen többet jelent, mint szén– és acélközösség. Ahhoz viszont, hogy szembe tudjon nézni a globális kihívásokkal, minden nap építeni és újítani kell. „Uniónk olyan, mint a nádszál. Hajlik, de nem törik. Az új kihívások segítenek, hogy előrelépjen. A szerződésben lévő összes lehetőséget ki kell használnunk ahhoz, hogy a következő éveket valóban az európai állampolgárok alakítsák” – emelte ki.

Az Európai Parlament elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a lisszaboni szerződés hatalmas előrelépés volt a demokráciát tekintve, nemcsak az átláthatóság és hatékonyság terén, de abból a szempontból is, hogy hangot adott az európai polgárok érdekeinek. David Sassoli egyúttal figyelmeztetett: az EU–ban létező erőszak és a tolerancia hiánya alááshatja az eddig elért vívmányokat, ezért közösen kell fellépni az uniós alapértékek védelmében.

„Az intézmények adják a legitimitást arra, hogy cselekedjünk. A lisszaboni szerződéssel jogi személyiséget kapó unió így lett demokratikus” – emelte ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hozzátéve, hogy a szerződés révén sikerült megóvni az EU jelentőségét a nemzetközi színtéren, és elkerülni, hogy játékszerré váljon.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetője szerint a lisszaboni szerződés politikai arculatot adott az EU–nak, és az Európai Parlament szerepe általa erősödött meg. Edmund Burke 18. századi konzervatív brit politikai gondolkodót idézve azt mondta: „Az állam a változás eszköze nélkül nem tud megmaradni, tehát meg kell teremteni a lehetőséget a korszerű együttműködésre és folyamatos eszmecserére”.

Iratxe García Pérez, EP szociáldemokrata frakciójának (S&D) vezetője azt hangsúlyozta, hogy a szerződés olyan eszköz, amellyel sok fontos dolgot ki lehet vívni. Ezek között említette az országokon átívelő választási listákat, az igazságosabb adórendszert vagy a szénsemlegesség elérését az EU–ban. „Erre kell hát koncentrálni, és az európai polgárok érdekeire” – mondta.

Írásbeli felszólalásukban Gál Kinga és Deli Andor Fidesz EP–képviselők emlékeztettek a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és a tagállamok közötti kettős mérce alkalmazásának elkerülésére ezen a területen. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása a szerződés szerint közös európai érték, amely még mindig arra vár, hogy valós tartalommal töltsék meg. Az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak megvalósítása számos uniós tagállamban nehézségekbe ütközik, és az uniós jogszabályokban sem köszönnek vissza ezek az alapelvek. A kettős mérce, melyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament az elmúlt 10 évben alkalmazott, rombolta az unió koherenciáját és a közös Európába vetett hitet – jelentették ki.