Ez volt Várhelyi Olivér meghallgatása az EP-ben

Csütörtökön hallgatta meg az Európai Parlament illetékes bizottsága a magyar biztosjelöltet, időrendi sorrendben a következők hangoztak el:

8:07: Várhelyi Olivér megérkezik az ülésterembe.

8:09: Kitessékelik a fotósokat, David McAllister megnyitja a meghallgatást. Magyarul is köszönti Várhelyi Olivért: „Jó napot, Mr. Varhelyi.”

A folytatásban felidézte, hogyan került Várhelyi Olivér a meghallgatásra, és utána ismertette a menetrendet: először a magyar biztosjelölt mutatkozik be, utána jönnek a kérdések és a válaszok.

A végén még öt percben tarthat záróbeszédet Várhelyi Olivér. 23 nyelven fogják tolmácsolni a meghallgatást – tette hozzá.

8:13: Várhelyi Olivér megkezdi bemutatkozását. Elmondja, hogy a kommunista Magyarországon született, és 2004 óta dolgozik Magyarország európai képviseletében. Nem kell választani a nemzeti és az európai uniós érdekek között, a közös jóért kell dolgozni, miután a végső cél egy erős és sikeres közösség megteremtése – jelentette ki az MTI szerint.

A külügyi szakbizottság brüsszeli ülésén a magyar jelölt elmondta, hogy bővítési és szomszédságpolitikai biztosként híd szerepet kívánna betölteni a legfőbb uniós intézmények, illetve a környező országok között. Hangsúlyozta, hogy az EU számára stratégiai fontossággal bír szomszédjainak helyzete, fontos cél egyebek mellett a szomszédos térségek stabilitásának, biztonságának és jólétének biztosítása, a fejlettségbeli különbségek mérséklése.

Hozzátette, eltérő célokra és megközelítésekre van szükség a különböző partnerországok esetén, nem lehet egységes sémát alkalmazni.

Minél hamarabb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalást Albániával és Észak-Macedóniával, az Európai Unió hitelessége forog kockán, a feltételeket teljesítő államok előtt meg kell nyitni az integráció útját – jelentette ki.  A bővítési és szomszédságpolitikai biztos posztjára jelölt magyar diplomata elmondta, az EU-nak fel kell készülnie új tagországok befogadására, amennyiben azok eleget tesznek a feltételeknek, de a csatlakozási tárgyalások hatékonyságát is növelni kell.

Kiemelte, kinevezése esetén azon fog dolgozni, hogy jövőre sikerüljön lezárni a szerb és a koszovói kormány közötti párbeszédet. A Nyugat-Balkán integráns része Európának, a csatlakozási perspektíva fenntartása a közösségnek is érdeke, fenn kell tartani és gyorsítani kell az érintett országok haladását a reformfolyamatban, odafigyelve a jogállamiság, a demokrácia és a gazdasági fejlődés szempontjaira – közölte. Emellett azon véleményének adott hangot, hogy nem kell választani az Európai Unió mélyítése és szélesítése között.

A folytatásban kijelentette: az együttműködés jelentős erősítésére van szükség a déli partnerállamokkal mások mellett a migráció területén is, miközben támogatni kell a térség biztonságát, stabilitását és jólétét. Várhelyi Olivér ezen belül az illegális bevándorlás megfékezését, az embercsempész-hálózatok felszámolását, a határvédelem támogatását, az illegális bevándorlók visszaküldésének növelését és a kölcsönösen előnyös legális migrációs programokat említette.

Meg kell újítani a partnerségünket a déli szomszédokkal a „többet többért” elv alapján, az érintett államok gazdasági és demokratikus fejlődésére is fókuszálva - mondta angolul és franciául előadott nyitóbeszédében. Beszélt emellett arról is, hogy támogatni kell a menekültek önkéntes és biztonságos visszatérését Szíriába, amikor adottak a feltételek, valamint javítani kell a humanitárius körülményeket Líbiában, de a stabilitás megteremtéséhez Európának szüksége van szövetségeseire, például az Egyesült Államokra is.

Törökország kulcsfontosságú stratégiai partnere az Európai Uniónak több téren, és ezt az együttműködést erősíteni kell, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a jogállamiság és az emberi jogok helyzetében tapasztalt negatív fejleményeket, az egyre asszertívabb ankarai külpolitikát. Várhelyi Olivér leszögezte, hogy Törökországban közel négymillió menekült tartózkodik, és továbbra is segíteni kell az országot az ellátásukban, illetve az illegális migráció megfékezésében.

 Ankara jól láthatóan távolodik az európai értékektől és normáktól, ezért tervekkel kell előállni az együttműködés jövőjére vonatkozóan – húzta alá az MTI szerint. A külpolitika terén példaként említette a török kormány „provokatív és illegális” próbafúrásait Ciprus közelében, valamint szíriai katonai beavatkozását, amely Várhelyi megállapítása szerint tovább nehezíti a válság politikai megoldását, és elvonja a figyelmet az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemtől.

8:31 Várhelyi befejezte a beszédét, jönnek a kérdések. Az első kérdés az EPP-től érkezett, a horvát Zovko képviselőnőtől, aki azt kérdezte, hogyan tudja felgyorsítani a nyugat-balkáni bővítést. Várhelyi szerint nincs gond azzal, hogy szeretnék bővíteni az EU-t, de a valóság még az, hogy nagy a gazdasági különbség a tagjelöltek és az EU között, de mint megígéri, ezt öt év alatt csökkenteni akarja.

A meghallgatást levezénylő elnök a következő kérdés után figyelmezteti Várhelyit, hogy legközelebb ne lépjen ki a meghatározott időkeretből.

8:37 A második kérdés is horvát képviselőtől érkezik, ő a magyar jogállamiság állapotával kapcsolatban teszi fel a kérdést: hogyan fogja egy jogsértéseket elkövető állam képviselője a jogállamiságot számon kérni? Várhelyi elmondta, uniós biztosként csak az Európai Uniót fogja képviselni a Nyugat-Balkánon, mint az EU tisztviselője.

8:43 Nyugat-Balkán a fő téma eddig, a harmadik kérdés is a bővítéssel, illetve a csatlakozási tárgyalások jövőjével kapcsolatban érkezett.

8:47 Egy Zöld EP-képviselő Orbán Viktor bakui kijelentésével kapcsolatban kérdezett: Várhelyi Olivér azt mondta, mint EU-biztos, nem fog egyetlen kormányra sem hallgatni, egyetlen kormány sem fog rá befolyással élni. Az EP-képviselőt nem nyugtatta meg a válasz, ezért az Orbántól mint „nemzeti kapitalistától” való közvetlen elhatárolódásra szólította fel Várhelyit, a magyar biztosjelölt erre megismételte az első válaszát.

8:52 Egy olaszul feltett kérdésre, ami a migráció kibocsátó országokra vonatkozott, többek között azt válaszolta Várhelyi, hogy az oktatást kell ezekben az országokban fejleszteni. Líbiával kapcsolatban elmondta: az országban két probléma van, humanitárius és politikai-stabilitási. Előbbiben tud lépni egyedül az EU, a másodikban csak globális partnerekkel.

8:59 Fotyga képviselőnő kérdésére válaszolva Várhelyi elmondta, szerinte különleges felelősségük van Ukrajnával szemben, mert meg kell őrizni a területi integritását az országnak, valamint továbbra is fenn kell tartani az oroszokkal szembeni szankciókat.

9:02 Egy ciprusi képviselő kérdésre válaszolva: Törökországgal szemben vannak közös ügyek, de vannak kételyek, hogy milyen kapcsolatot kell kialakítani Ankarával, így például a ciprusi illegális fúrások miatt felvetődött szankciók ügyében is. Ezzel be is fejeződött a kérdések első köre.

9:04 A második kört egy litván kérdező kezdte, aki a keleti kapcsolatokról és geopolitikai célokról kérdezte Várhelyit. Ő elmondta: Ukrajna akarja a bővítést, az EU célja egyelőre az, hogy a következő ciklusban minél több uniós szabályozást bevezessenek Ukrajnában, hogy erős gazdasággal, biztonsági stabilitással rendelkezzen, még akkor is, ha egy szomszédja ezt befolyásolhatja is. Moldovával kapcsolatban elmondta: tovább kell dolgozni a legújabb fejlemények tekintetében, de nem zárja ki, hogy ha nem teljesülnek az EU feltételei, akkor elzárják az anyagi támogatást, „ahogy az már régebben is megtörtént”.

9:10 Újra Orbán Viktor esetleges befolyásáról kérdezték, most az S&D-ből: Várhelyi elmondta, uniós biztosként neki az uniós értékek védelme lesz a fő feladat. Hozzátette: nem fél használni az uniós nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy a tagjelölt országokat a megfelelő reformok irányába terelje, vagy megmaradjanak a reformok útján.

9:16 A Magnyitszkij-listával kapcsolatban elmondta: nem hiszi, hogy új szankciók kellenének, szerinte a meglévő szankciós eszközök célzottan elegendőek lehetnek az ügy kapcsán.

9:25 Egy francia képviselő szintén „orbános” kérdésére elmondta: eddig munkája kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy független, és a továbbiakban is elkötelezett a független munkája iránt. Hozzátette: a portfóliója a külső kapcsolatokról szól, kötelessége a partnerországok segítése, ezt fogja képviselni.

9:27 Orbán után Putyin: egy német EP-képviselő felrótta Várhelyinek, hogy már négyszer volt Budapesten az orosz elnök Krím megszállása után. Azt kérdezte: hogyan tud majd úgy dolgozni, ha a magyar kormány szerinte az oroszok érdekeit képviseli az Európai Unióban. Várhelyi megismételte: nem nemzeti kormányok érdekében fogja végezni a munkáját, hanem Brüsszelben.

A képviselőnő a Kreml hibrid hadviselésével kapcsolatban megkérdezte, hogyan fog dolgozni a keleti partnerországokban a hibrid fenyegetések ellen. (Szerinte a magyar állami média „fake news-al van tele.) Várhelyi elmondta: a külügyi biztossal együttműködve mindent meg fog tenni a jelenség ellen.

9:36 Közjáték: a kijelölt kérdező nem volt jelen, így a levezető elnöknek kellett feltennie a kérdést: „Valaki?” Végül megkerült a kérdező frakciótársa, egy holland EP-képviselő, B-J. Ruissen kérdezett, aki végül Izraellel és a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban tette fel kérdését. Várhelyi megerősítette egyébként válaszában, az EU-s álláspontot osztja (a kétállami megoldást), és amit a portfóliója megenged, azt megteszi ennek érdekében. Fontosnak tartotta kiemelni a palesztin hatósággal való jó viszonyt is.

09:47 Egy kérdésre válaszolva elmondta: be kell vonni a bővítési munkába a tagállamokat.

09:52 Várhelyi kiállt amellett, hogy az IPA (az az a csatlakozást elősegítő keretprogram) csak a csatlakozásra koncentráljon.

Magyar kérdések is elhangzottak

09:53 Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője számon kérte a Fidesz kormányzását Várhelyin, és megkérdezte: miként fogja képviselni az uniós polgárokat akár az Orbán-kormánnyal szemben? Várhelyi válaszában kijelentette: pártnak nem tagja. Gruevszkire vonatkozó kérdésre az EU szóvivőjének válaszát ajánlotta figyelmét, és megemlítette, a konkrét ügyben a tagállamok határozzák meg a menekültjogot. Biztosította arról az EP-képviselőt, hogy teljesen függetlenül fogja végezni a munkáját. Gyöngyösi Márton újra felelevenítette a Türk Tanács előtt tett Orbán-kijelentést második kérdésében: úgy fogalmazott, úgy „tekint a kormányfő Várhelyire, mint kézivezérelt bábra”. „Mi a biztosíték, hogy nem Orbán kijáró embere lesz?” Várhelyi megismételte: az Európai Bizottság tagjaként minden külső befolyástól mentesen fog dolgozni.

09:59 Újabb S&D-kérdező, újabb kérdés Gruevszkire vonatkozóra: az EP-képviselő szeretné megtudni, mi a véleménye a volt államfő magyar diplomáciai rendszámú kocsival való utaztatásához. Várhelyi megismételte a Gyöngyösinek adott válaszát erre a kérdésre. Válasza nem elégítette ki az EP-képviselőt, aki újabb kérdésében azt kérdezte: kezdeményezni fogja-e Gruevszki kiadatását Észak-Macedóniának. Várhelyi szerint ez nem az ő hatásköre.

10:03 Gál Kinga (Fidesz) kérdésére azt válaszolta: az első nagy sikere a magyar csatlakozás volt, a második pedig az európai szabadalmi rendszer megalkotása és elfogadtatása volt. A továbbiakban kijelentette: mindig is csapatjátékos volt, szerinte egy ember nem tud erős csapat nélkül dolgozni. Szerinte olyan csapata volt eddig is, amely képes volt nyomás alatt is jól teljesíteni.

10:09 Egy kérdésre válaszolva Várhelyi kijelentette: minden tagállami kormánnyal szemben megfogja védeni az uniós értékeket.

10:10 A magyar származású Kati Piri arról kérdezte Várhelyit, vajon miért pont ezt a bővítési portfóliót szeretné magának a magyar kormány. Várhelyi válaszában elmondta: mivel nem a kormányt képviseli, ezért nem tudja, de úgy véli, mint magyar, hozzá tud adni az uniós bővítéshez. Piri ezután magyarul azt kérdezte, hogy a független bíróságok tekintében milyen példát tud mutatni Magyarország a csatlakozások előtt álló országoknak. Várhelyi – szintén magyarul – azt válaszolta: ennek a kérdésnek a megválaszolását meghagyná két másik biztosnak.

10:17 Arra kérdésre, hogy egy olyan állam, ahol a média többsége állami kézben van, a kisebbségek el vannak nyomva, beengedné-e az EU-ba, Várhelyi elmondta: nem, biztos benne, hogy nem lenne egy ilyen ország az Unió tagállama.

10:20 Törökországgal kapcsolatban megismételte egy válaszában: úgy kell megvédeni az európai értékeket Törökországban, hogy a párbeszéd lehetősége meglegyen - ha az nincs, akkor kevesebb beleszólása lehet Európának abba, ami Törökországban folyik. Itt kiemelte, hogy ha az EP elvágja az uniós pénzek áramlását, akkor az EU eltűnik a török hétköznapokból.

(MTI Fotó)

10:24 Az utolsó kérdések arra vonatkoztak, hogy vajon megvárják az összes ország csatlakozási szintre kerülését, tehát csoportos vagy egyenkénti bővítés lesz, valamint arra, hogy mit vár megbízatása végén. Várhelyi úgy véli, lehetséges, hogy nem csoportos bővítés lesz, de ennek van egy geopolitikai kihatása is. Az is elképzelhető, hogy csak egy vagy két ország fog csatlakozni belátható időn belül az Unióhoz – jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy mit vár öt év múlva, Várhelyi elmondta, egy békés, fejlett Nyugat-Balkánt vár, egy-két csatlakozó országgal, és egy csatlakozásra kész Szerbiát.

Ezután a kérdések befejeződtek, Várhelyi záróbeszéde következett: ebben megköszönte az őszinte véleménycserét, szerinte a bővítésre megfelelő pénzügyi feltételek kellenek majd az új költségvetésben. Várakozással tekint az EP-vel való közös és szoros munkára. Hozzátette: ez még nem az út vége. A demokráciát, a jólétet és jogállamiságot kell népszerűsítenünk – mindenekelőtt a Nyugat-Balkánon. Erre adott most lehetőséget nekünk a történelem. Élnünk kell vele, hogy harminc év múlva mi is azt mondhassuk, hogy európai elődeink nyomában járunk – zárta a meghallgatást Várhelyi Olivér, aki a berlini fal leomlásának évfordulója margóján érvelt az EU bővítése mellett.

David McAllister, a meghallgatást vezető elnök ezután berekesztette az ülést, így ez a tudósítás is véget ért.

A Magyar Nemzet információi szerint az Európai Parlament pártcsaládjai az ülés után értékelik a magyar biztosjelölt teljesítményét, majd kora délután összeülnek, hogy egy közös álláspontot alakítsanak ki. Ideális esetben Várhelyi Olivér már csütörtökön zöld jelzést kaphat az uniós parlamenttől a napilap információi szerint.

Kettőkor kezdődik az értékelés

Később az MTI azt közölte: délután kettőkor ülnek össze az európai parlamenti (EP-) frakciók koordinátorai Várhelyi Olivér reggeli meghallgatásának értékelése céljából.

Úgy tudni, az Európai Néppárt az ülés után támogatásáról biztosította a magyar biztosjelöltet. A zöldpárti képviselőcsoport azonban bejelentette, ellene fognak szavazni, és hasonlóan nyilatkozott egyénileg több szociáldemokrata, illetve liberális-centrista politikus is, egyesek tárcacserét tartanának kívánatosnak. Az elemzők többsége ennek ellenére valószínűnek látja Várhelyi jóváhagyását, bár vannak, akik szerint erre majd csak azután kerül sor, hogy pótkérdéseket tesznek fel neki írásban.

A frakciók koordinátorai kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják a kinevezést, ennek hiányában újabb kérdéseket tehetnek fel írásban. Amennyiben az ezekre adott válaszok sem meggyőzőek, akkor a jelöltnek újra meg kell jelennie az illetékes EP-bizottság előtt, amely – ha még akkor sincs meg a szükséges koordinátori többség – végül egyszerű többséggel dönthet titkos szavazáson.

(Mandiner, MTI)