Hiába keveredett gyanúba egy volt ausztrál miniszter, Canberra végül nem indított vizsgálatot.
Rövid és tartalmatlan volt az ausztrál kormányfő szerint az a szeptemberi telefonbeszélgetés, amelyet Donald Trump amerikai elnökkel folytatott a 2016-os amerikai elnökválasztás orosz befolyásolásával kapcsolatban indított nyomozás kiinduló pontjainak vizsgálatáról. Scott Morrison a Sky News ausztrál hírtelevíziónak szerdán elmondta: Ausztrália már májusban, az amerikai vizsgálat bejelentése után elkötelezte magát amellett, hogy segíti ebben a washingtoni igazságügyi tárca munkáját. A szeptember elején lezajlott telefonbeszélgetés során Trump nem kért semmilyen „szívességet”.
Nagyon rövid társalgás volt, nem olyan, amelyben nyomásgyakorlás történt volna – idézte fel az ausztrál miniszterelnök. Elmondása szerint az amerikai elnök azért hívta fel, hogy megtudja, az amerikai ügyészség kivel vehetné fel a kapcsolatot az ausztrál kormányon belül, és ebben Morrison örömmel segített, hiszen ez olyan ügy, amelyben Ausztrália már elkötelezte magát.
A The New York Times című amerikai napilap a héten arról írt, hogy a szóban forgó telefonbeszélgetés során Trump arra kérte Morrisont, támogassa a William Barr igazságügyi miniszter által az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 2016-os tevékenységének feltárására indított vizsgálatokat, amelyektől a washingtoni kormányzat "azt reméli, hiteltelenítheti a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozást vizsgáló amerikai hírszerző ügynökségeket".
A Robert Mueller különleges ügyész és a róla elnevezett bizottság által lefolytatott csaknem két évig tartó nyomozás – a 2016-os elnökválasztásba történt, feltételezett orosz beavatkozás, valamint a Donald Trump kampánystábjának munkatársai és oroszok közti esetleges összejátszás ügyében – részben Alexander Downer volt ausztrál külügyminiszter hatására indult meg. 2016-ban George Papadopoulos, Trump kampánystábjának egyik tagja, állítólag azt mondta Downernek, aki akkor Ausztrália londoni nagykövete volt, hogy Oroszország Hillary Clintonra nézve terhelő információk birtokában van. Ennek a beszélgetésnek – amelynek megtörténtét Papadopoulos egyébként tagadja – a részleteit továbbították az FBI-nak.
Scott Morrison elmondta: Ausztrália nem indít vizsgálatot a Downer és Papadopoulos közötti állítólagos találkozó ügyében, erre nem is kérte fel senki. Moszkva tagadja, hogy beavatkozott volna az amerikai elnökválasztásba.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
A háttérben készülő döntés következményei beláthatatlanok lehetnek.
Az amerikai elnök szerint a konfliktus lezárása már belátható közelségben van, miközben Teherán feltételekhez kötné a Hormuzi-szoros megnyitását.
Egyre feszültebb a viszony.
Hiába hirdette meg az Európai Unió az orosz energiahordozók teljes kiszorítását, az orosz molekulák közvetítőkön keresztül továbbra is jelen vannak a kontinensen.
Jó nagy bajban van az EU, ha Dobrev Klárától kell értesülnie az ellenük irányuló kémtevékenységről. Ungváry Zsolt írása.
