Az új Bizottságtól függ az európai nemzeti kisebbségek védelme

2019. szeptember 27. 10:44

Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság felállására várnak a Minority SafePack összeállítói. Miután az európai polgári kezdeményezés elleni román jogi támadást meghiúsította az Európai Unió Bírósága, a következő lépés a Bizottsághoz való benyújtás lesz. Remélhetőleg az új EB nem viszi majd tovább a Juncker-féle testület elutasító hozzáállását.

2019. szeptember 27. 10:44
null
Joób Kristóf

Mit jelent az európai polgári kezdeményezés?

Az európai polgári kezdeményezés célja, hogy az uniós polgárok közvetlenül is beleszólhassanak egy adott terület uniós szabályozásába. Az eszköz lehetővé teszi, hogy az Európai Unió lakosai egymással összefogva jogalkotási javaslat kidolgozására kérjék fel az Európai Bizottságot. 

A sikeres kezdeményezés feltétele, hogy egymillió uniós polgárnak kell aláírásával támogatnia az ilyen tartalmú nyilatkozatot, illetve az aláíró polgároknak a tagállamok legalább negyedéből kell kikerülniük. Az aláírások gyűjtésére 12 hónap áll rendelkezésre, a szükséges számú aláírás elérése esetén pedig a kezdeményezés benyújtható a Bizottsághoz. Fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy az európai polgári kezdeményezés alapján végül benyújt-e jogalkotási javaslatot.  Számos esetben jut például arra, hogy a kezdeményezés célja nem jogalkotási eszközökkel jobban megvalósítható. Ennek ellenére a kezdeményezés fontos részvételi lehetőség az európai polgárok számára: az európai uniós politikát és napirendet olyan témák irányába terelhetik, amelyek őket közvetlenül foglalkoztatják, azonban mégsem kapnak elegendő figyelmet az uniós döntéshozók részéről. 

Hosszas jogi procedúra előzte meg az aláírásgyűjtést

Az Minority SafePack kezdeményezés kapcsán hosszú ideig tartó jogi procedúra alakult ki. Az eljárást tekintve fontos, hogy a kezdeményezést a szervezőknek nyilvántartásba kell vetetniük a Bizottsággal még azelőtt, hogy megkezdenék az aláírások összegyűjtését. Ennek többek között azért van jelentősége, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, van-e hatásköre az adott kérdésben jogalkotási javaslat benyújtására.

A kezdeményezés bejegyzése iránti kérelmet a szervezők (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, FUEN) 2013. július 16-án nyújtották be, azt azonban az Európai Bizottság 2013. szeptember 13-án elutasította. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A szervezők a Bizottság döntése ellen az Európai Unió Bíróságának Törvényszékéhez fordultak, amely megsemmisítette a Bizottság határozatát és szabad utat engedett a kezdeményezésnek. 

A Bizottság ezt követően 2017-ben részlegesen (11 javaslatból 9-et elfogadva) bejegyezte a kezdeményezést, és megkezdődhetett az aláírásgyűjtés. 

Romániának nem tetszett a bejegyző határozat

A Bizottság bejegyzésről szóló döntését Románia megtámadta az Európai Unió Bíróságán, és a határozat megsemmisítését kérte. Románia szerint a polgári kezdeményezés kizárólag a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmére, és nem a kulturális sokszínűség elősegítésére irányult. Azt is kifogásolták, hogy a Bizottság nem hozott fel egyetlen érvet sem hatáskörének alátámasztására. A szervezők részéről Vincze Lóránt, a FUEN elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy Románia „ezzel önmaga rombolja le azt az általa elterjesztett mítoszt, hogy példaértékű a romániai kisebbségvédelem.”

A Törvényszék jóváhagyta a Bizottság bejegyző döntését

2019. szeptember 24-én végül döntött a Törvényszék: jóváhagyta a kezdeményezést bejegyző Bizottsági határozatot és elutasította Románia keresetét. A Törvényszék szerint a javaslat az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, amely kellően indokolta határozatát. 

A testület emlékeztetett arra, hogy az európai polgári kezdeményezés intézményének célja, hogy az uniós polgárokat bátorítsa az európai döntéshozatalban való közvetlen részvételre és lehetőséget adjon nekik az európai politika alakítására. Ennek megfelelően a Bizottság csak akkor utasíthatja el a nyilvántartásba vételt, ha a kezdeményezés tárgya és céljai folytán az nyilvánvalóan kívül esik a bizottság hatáskörén, jelen esetben azonban a Törvényszék megítélése szerint nem ez volt a helyzet. 

Az új Európai Bizottság megalakulásáig várnak a kezdeményezés benyújtásával 

A széleskörű kampánynak és kivételes társadalmi összefogásnak köszönhetően az aláírások összegyűjtése még 2018-ban sikerrel zárult, az összegyűjtött aláírások hitelesítése 2018 nyarán megtörtént. Európában összesen több mint 1.1 millió hiteles aláírást gyűjtöttek 11 tagállamban, ezzel teljesítve az érvényességhez szükséges feltételeket. 

A következő lépés pedig az, hogy a kezdeményezők benyújtják az immár sikeres kezdeményezést a Bizottsághoz. Ehhez azonban a megfelelő időpillanatot várják a szervezők, ugyanis a benyújtás ideje stratégiai szempontból fontos jelentőséggel bír. 

Tárnok Balázs, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja politikusa 2019 márciusában adott interjúban beszélt arról, hogy a szervezők vélhetően megvárják az új Bizottság megalakulását. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság ugyanis kifejezetten elutasító magatartást tanúsított a kezdeményezéssel kapcsolatban. A szervezők tehát jelenleg kivárnak, és az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság megalakulása után fogják benyújtani a kezdeményezést. 

A benyújtást követően a Bizottságnak 3 hónapja van válaszolni, a kezdeményezésre köteles érdemi indokokkal ellátott választ adni, azonban mérlegelheti, tesz-e jogalkotási javaslatot. A szervezők szerint azonban legyen bármi a folyamat eredménye, az Európai Unió reformjának egyik fontos pontja kell, hogy legyen a nemzeti kisebbségek határozottabb védelme. Az ehhez szükséges intézkedések előmozdításának folyamatában pedig fontos eszköz a Minority SafePack és az azt övező széles körű társadalmi támogatottság.


 

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Petkó Zsigmond
2020. május 17. 11:48
Szerintem Ukrajnában, Szerbiában vagy Szlovákiában ugyanolyan rossz a helyzet. Mármint a magyaroké.
yanoo
2019. október 05. 10:24
Aztán van olyan, hogy erős nemzetállamokban autonómiát kapnak a kisebbségek. Persze, csak intelligens államokban. Létezett élet az Unió előtt is és léteztek kisebbségek is. Csak másképp oldották meg Finnországban vagy Svédországban és másként Romániában vagy Szlovákiában. A cél, hogy ne legyen Egyesült Európai Államok, de kapjanak autonómiát- ergo, védelmet- az őshonos kisebbségek. Ha az EEÁ teória valósul meg, akkor speciel tökmindegy, mert lesz egy zavaros massza, egy katyvasz lesz az európai népekből. Ott valóban nincs értelme etnikai kisebbségek védelméről beszélni. lesznek helyettük deviáns kisebbségek, amiket hobbijogvédők védhetnek a nap 24 órájában.
yanoo
2019. október 05. 10:23
Marhaság, már ne haragudj! Szerintem a legfontosabb az európai értékek védelme.Nincs olyan, hogy kisebbség, csak európai ember van. Szerintem az elkövetkezendő években koncentrálni kell az olyan, mindenki számára égetően fontos kérdésekre, mint az uborka görbületének további szabályozása. Ez olyan probléma, amelynek az áthidalása minden országnak létfontosságú. A következő négy évben én azt várom, hogy az új vezetés bátrabban nyúljon az ilyen kényes kérdésekhez és a kevésbé kooperatív országokat- mint Magyarország- keményen büntesse meg az Unió, vonjon meg minden támogatást és szerelje le a gyárak gyártósorait, valamint szüntesse meg az Uniónak nem tetsző pártokat. Az uborka görbületének újboli kalibrálását pedig olyan nagy formátumú politikusokra kellene bízni, mint Timmermans, aki lehetne az uborkagörbületi népbiztos és Sargentini asszony jelentései alapján szankcionálhatná az új szabvány bevezetését szabotáló országokat. Véleményem szerint, szintén nagyon fontos, hogy szabályozva legyen, hogy nyáron milyen szögben érje az adott országokat a napfény.A klímakatasztrófa elleni küzdelemben számítok a magyar zöld küldöttség hathatós munkájára, hiszen több ízben bizonyították rátermettségüket az európai Parlamentben. Kisebbségek....piha...nevetséges még a felvetés is.
Bukik a Zorbán
2019. október 05. 10:23
Bullshit. Az európai őshonos kisebbségek védelme a feladat, amelyek közül a legveszélyeztetetteb az erdélyi magyar és a koszovói szerb, ami viszont az Unión kívül van. Az erőszakolt, Soros-terroristák által szervezett migráció kártékony jelenség, fel kell lépni ellene. Csak a valódi menekülteket szabad beengedni, és annyi időre, amíg a veszély elmúlik. Ez a migránsok max. 2-3%-a, a 97% invázióját meg kell akadályozni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!