Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság felállására várnak a Minority SafePack összeállítói. Miután az európai polgári kezdeményezés elleni román jogi támadást meghiúsította az Európai Unió Bírósága, a következő lépés a Bizottsághoz való benyújtás lesz. Remélhetőleg az új EB nem viszi majd tovább a Juncker-féle testület elutasító hozzáállását.
Mit jelent az európai polgári kezdeményezés?
Az európai polgári kezdeményezés célja, hogy az uniós polgárok közvetlenül is beleszólhassanak egy adott terület uniós szabályozásába. Az eszköz lehetővé teszi, hogy az Európai Unió lakosai egymással összefogva jogalkotási javaslat kidolgozására kérjék fel az Európai Bizottságot.
A sikeres kezdeményezés feltétele, hogy egymillió uniós polgárnak kell aláírásával támogatnia az ilyen tartalmú nyilatkozatot, illetve az aláíró polgároknak a tagállamok legalább negyedéből kell kikerülniük. Az aláírások gyűjtésére 12 hónap áll rendelkezésre, a szükséges számú aláírás elérése esetén pedig a kezdeményezés benyújtható a Bizottsághoz. Fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy az európai polgári kezdeményezés alapján végül benyújt-e jogalkotási javaslatot. Számos esetben jut például arra, hogy a kezdeményezés célja nem jogalkotási eszközökkel jobban megvalósítható. Ennek ellenére a kezdeményezés fontos részvételi lehetőség az európai polgárok számára: az európai uniós politikát és napirendet olyan témák irányába terelhetik, amelyek őket közvetlenül foglalkoztatják, azonban mégsem kapnak elegendő figyelmet az uniós döntéshozók részéről.
Hosszas jogi procedúra előzte meg az aláírásgyűjtést
Az Minority SafePack kezdeményezés kapcsán hosszú ideig tartó jogi procedúra alakult ki. Az eljárást tekintve fontos, hogy a kezdeményezést a szervezőknek nyilvántartásba kell vetetniük a Bizottsággal még azelőtt, hogy megkezdenék az aláírások összegyűjtését. Ennek többek között azért van jelentősége, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, van-e hatásköre az adott kérdésben jogalkotási javaslat benyújtására.
A kezdeményezés bejegyzése iránti kérelmet a szervezők (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, FUEN) 2013. július 16-án nyújtották be, azt azonban az Európai Bizottság 2013. szeptember 13-án elutasította. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A szervezők a Bizottság döntése ellen az Európai Unió Bíróságának Törvényszékéhez fordultak, amely megsemmisítette a Bizottság határozatát és szabad utat engedett a kezdeményezésnek.
A Bizottság ezt követően 2017-ben részlegesen (11 javaslatból 9-et elfogadva) bejegyezte a kezdeményezést, és megkezdődhetett az aláírásgyűjtés.
Romániának nem tetszett a bejegyző határozat
A Bizottság bejegyzésről szóló döntését Románia megtámadta az Európai Unió Bíróságán, és a határozat megsemmisítését kérte. Románia szerint a polgári kezdeményezés kizárólag a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmére, és nem a kulturális sokszínűség elősegítésére irányult. Azt is kifogásolták, hogy a Bizottság nem hozott fel egyetlen érvet sem hatáskörének alátámasztására. A szervezők részéről Vincze Lóránt, a FUEN elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy Románia „ezzel önmaga rombolja le azt az általa elterjesztett mítoszt, hogy példaértékű a romániai kisebbségvédelem.”
A Törvényszék jóváhagyta a Bizottság bejegyző döntését
2019. szeptember 24-én végül döntött a Törvényszék: jóváhagyta a kezdeményezést bejegyző Bizottsági határozatot és elutasította Románia keresetét. A Törvényszék szerint a javaslat az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, amely kellően indokolta határozatát.
A testület emlékeztetett arra, hogy az európai polgári kezdeményezés intézményének célja, hogy az uniós polgárokat bátorítsa az európai döntéshozatalban való közvetlen részvételre és lehetőséget adjon nekik az európai politika alakítására. Ennek megfelelően a Bizottság csak akkor utasíthatja el a nyilvántartásba vételt, ha a kezdeményezés tárgya és céljai folytán az nyilvánvalóan kívül esik a bizottság hatáskörén, jelen esetben azonban a Törvényszék megítélése szerint nem ez volt a helyzet.
Az új Európai Bizottság megalakulásáig várnak a kezdeményezés benyújtásával
A széleskörű kampánynak és kivételes társadalmi összefogásnak köszönhetően az aláírások összegyűjtése még 2018-ban sikerrel zárult, az összegyűjtött aláírások hitelesítése 2018 nyarán megtörtént. Európában összesen több mint 1.1 millió hiteles aláírást gyűjtöttek 11 tagállamban, ezzel teljesítve az érvényességhez szükséges feltételeket.
A következő lépés pedig az, hogy a kezdeményezők benyújtják az immár sikeres kezdeményezést a Bizottsághoz. Ehhez azonban a megfelelő időpillanatot várják a szervezők, ugyanis a benyújtás ideje stratégiai szempontból fontos jelentőséggel bír.
Tárnok Balázs, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja politikusa 2019 márciusában adott interjúban beszélt arról, hogy a szervezők vélhetően megvárják az új Bizottság megalakulását. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság ugyanis kifejezetten elutasító magatartást tanúsított a kezdeményezéssel kapcsolatban. A szervezők tehát jelenleg kivárnak, és az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság megalakulása után fogják benyújtani a kezdeményezést.
A benyújtást követően a Bizottságnak 3 hónapja van válaszolni, a kezdeményezésre köteles érdemi indokokkal ellátott választ adni, azonban mérlegelheti, tesz-e jogalkotási javaslatot. A szervezők szerint azonban legyen bármi a folyamat eredménye, az Európai Unió reformjának egyik fontos pontja kell, hogy legyen a nemzeti kisebbségek határozottabb védelme. Az ehhez szükséges intézkedések előmozdításának folyamatában pedig fontos eszköz a Minority SafePack és az azt övező széles körű társadalmi támogatottság.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
„Már most is látható, hogy az energiaválság elhúzódó lesz” – mondta az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Több mint félmillió volt mezőgazdasági dolgozó juttatásánál negyvenszer többet kapnak.
Kritikus állapotban van.
Bármikor bevethetik Brüsszelben az „atomfegyvert” – állapította meg a Faktum.
„Már sosem lesz olyan, mint a háború előtt, elsősorban az Egyesült Államok és Izrael számára” – jelentette be az iráni Forradalmi Gárda.
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Az élvonalbeli Kozármisleny női kézilabdázóinak csapatkapitánya számára kiemelten fontos a tanulás. Szakdolgozatát Lékai Mátéból írja.
A hosszú hétvége után megbicsaklott az ellátás, egyre több sofőr szembesül kellemetlen helyzettel
