Emberi Jogok Európai Bírósága: Jogellenes volt a katalán szervezkedés

76 katalán politikus fordult az EJEB-hez azért, mert még 2017 októberében a spanyol Alkotmánybíróság felfüggesztette az átaluk szervezett, Katalónia elszakadásáról szóló parlamenti ülést. Beszámolók szerint Carles Puigdemont katalán miniszterelnök akkor akarta bejelenteni az országrész függetlenedését az október 1-jén tartott népszavazásra hivatkozva. A bejelentés végül elmaradt, s a spanyol hatóságok több függetlenségpárti politikust őrizetbe vettek, sokan pedig elmenekültek az országból.

Ezzel párhuzamosan a katalán politikusok a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésére hivatkozva a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A panaszosok úgy látták, hogy a spanyol hatóságok nem tartották tiszteletben a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat, s az ülés felfüggesztésével teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a referendum eredményét. Az EJEB nemrégiben meghozott döntéséből az derül ki, hogy a bírói szervezet elfogadhatatlannak találta a panaszokat, és az összes kérelmet elutasította. A bírói testület egyhangú ítélete szerint az Alkotmánybíróság jogos indokok alapján utasította a szeparatista célok mentén szervezkedő katalán politikusokat arra, hogy függesszék fel a regionális parlamenti ülést. Az alkotmánybírósági határozat ugyanis a közbiztonság és a közrend fenntartására irányult, valamint az állampolgárok jogait és szabadságát is védte a döntés.

Josep Borell külügyminiszter szerint mérföldkőnek számít az EJEB ítélete, mivel így végül pont kerül annak az ügynek a végére, miszerint a katalán politikusok szóláshoz és véleménynyilvánításhoz való joga folyamatosan sérül az államban. A 7 tagú Bíróság azt is jelezte, hogy a spanyol Alkotmánybíróság végzése a jogrend fenntartása érdekében szükséges volt, valamint egy demokratikus alapokon működő társadalomban fel sem merült volna, hogy az ország alkotmányát megsértve egy politikai csoport kimondta volna egy régió függetlenségét.