A venezuelai válság nem katonai rendezését szeretné elérni a limai csoport

Lemondásra szólították fel Nicolás Maduro venezuelai elnököt és kormányát a limai csoport országai hétfői chilei tanácskozásukon, de leszögezték, hogy a válságot nem lehet katonai beavatkozással megoldani. A 13 latin-amerikai országot és Kanadát tömörítő csoport tagjai elvetnek minden olyan lépéssorozatot, amely katonai beavatkozást von maga után, sürgetik viszont minden külföldi hírszerzési egység, továbbá katonai és biztonsági erő kivonását Venezuelából.

Maduro korábban óva intette Washingtont attól, hogy fegyveres úton avatkozzon be a venezuelai konfliktusba, az elnök ellenfelei viszont a Madurót támogató Oroszország katonai jelenléte miatt aggódnak. A limai csoport tagjai nem ismerik el az idén januárban újraválasztott Maduro elnökségét, hanem az ugyancsak januárban magát államfővé nyilvánító, korábban a venezuelai parlament elnöki tisztségét betöltő Juan Guaidót tartják Venezuela ideiglenes államfőjének. Guaidó a hétvégén megerősítette, hogy nem áll érdekében a fegyveres intervenció: „Sosem fontolgattuk a katonai beavatkozás lehetőségét, mindig is nemzetközi együttműködésről beszéltünk” – szögezte le Guaidó a Clarín című argentin napilapnak.

A limai csoport szintén nemzetközi összefogásra és segítségre szólított fel, ennek érdekében pedig a nyilatkozat felszólítja a Madurót támogató Bolíviát és a konfliktus során semleges álláspontra helyezkedő Mexikót és Uruguayt (előbbi tagja a csoportnak, utóbbi pedig megfigyelői státusszal rendelkezik benne), hogy a limaiakkal együtt szorgalmazza az új választások kiírását Venezuelában. A santiagói találkozón részt vett Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy Ottawa elkötelezett Venezuela alkotmányos demokráciájának békés úton történő visszaállításában.

A csoport hétfői találkozójának előzménye, hogy vasárnap Mike Pompeo amerikai külügyminiszter felkereste a Venezuelával határos kolumbiai Cúcuta városában lévő menekülttábort, amelyet a venezuelai menekültek részére hoztak létre. Látogatása során felszólította Madurót, nyissa meg a februárban lezárt határokat a nemzetközi segélyek előtt. Venezuelát a politikai mellett társadalmi krízis és súlyos gazdasági válság is sújtja, amely hiperinflációban, az ellátórendszerek összeomlásában, a gáz- és áramellátás, valamint a személyszállítási szolgáltatások és a vízellátás hullámzásaiban nyilvánul meg.

Az ENSZ szerint a venezuelai lakosság 24 százaléka, vagyis hétmillió ember szorul humanitárius segítségre. A világszervezet egyik jelentésében megállapította, hogy 3,7 millió venezuelai alultáplált, s az ötévesnél fiatalabb gyerekek 22 százaléka krónikus alultápláltságtól szenved.

(MTI)