Le fog járni a hivatalos megbízatása az ukrán elnöknek.
Nyitókép: Gints Ivuskans AFP
Denisz Maljuska igazságügyi miniszter úgy véli , hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem veszíti el legitimitását ötéves mandátumának 2024. május 21-i lejárta után, és jogköre a következő államfő megválasztásáig fennmarad. Ezt mondta a köztisztviselő a BBC News ukrán hírcsatornának adott interjújában.
„Nem, nem fogja elveszíteni a legitimitását... Az elnök hatalma a következő megválasztásáig tart. De sok alkotmányos rendelkezés úgy van megfogalmazva, hogy azok, akik találni akarnak valamit, amire panaszkodhatnak, vagy összeesküvés-elméletet akarnak gyártani, tudnak majd. Ezért sok zajra és kiabálásra kell számítani, különösen abból kiindulva, hogy
az alkotmány szerzői aligha hittek abban, hogy egy Ukrajnát érintő teljes körű háború valósággá válik, és ezért meglehetősen ügyetlenül viselkedtek a vonatkozó alkotmányos rendelkezésekkel kapcsolatban.
Nemcsak a hivatali időre vonatkozóan, hanem számos más, a háborús időkre vonatkozó alkotmányos rendelkezés is van, amelyek finoman szólva sem tökéletesen vannak megfogalmazva. Ez természetesen különböző »összeesküvés-elméleteket« szül.” – folytatta.
Zelenszkij 2019. május 20-án lépett hivatalába és öt évre szól a mandátuma, azonban az Oroszország által kezdeményezett háború miatt a közeljövőben nincs lehetőség az elnökválasztás lebonyolítására.
Denisz Maljuska igazságügyi miniszter szerint május 21-e után nem alakul ki törvényen kívüli állapot.
Maljuska szerint már késő lenne az ügyben az alkotmánybírósághoz fordulni, és a jelenlegi körülmények között ez csak káros lenne. Hozzátette: a május 21-e után kiadott elnöki rendeletek is érvényben maradnak.
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Az argentin jobboldal, Milei pártja megnyerte a félidős választásokat. Az eredmény hátterében Donald Trump 40 milliárd dolláros mentőcsomagja is állhat.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Díszőrség, meg amit akartok.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
