„Magyar Péter mögött már ott van az egész külföldről irányított és pénzelt baloldali kampánygépezet” – Vitályos Eszter a Mandinernek

Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton

Mikor és hogyan tudta meg, hogy ön lép Szent­királyi Alexandra helyére?
Váratlanul ért a hír. Március végén, amikor Csák János minisztert helyettesítettem a gazdasági és stratégiai kabinetülésen, az ebédszünetben egyszer csak mellém lépett és közölte: Orbán Viktor szeretné, ha kormányszóvivőként folytatnám a munkát a Miniszterelnöki Kabinetirodán. Ezután volt egy hosszú és tartalmas megbeszélésem a miniszterelnökkel, ahol elmondta, mit vár tőlem, mi lenne a feladat­köröm. Szó volt a képviselői választókerületemről is. Az evidens volt, hogy megtartom a kormányszóvivői feladatok mellett, hiszen életem egyik legfontosabb munkája a Pilis-Dunakanyar képviselete.

Mennyiben más ez a feladatkör, mint az államtitkári vagy az országgyűlési képviselői szerep?
Számomra a képviselőség nem munka, hanem életforma, hivatás. Óriási megtiszteltetés, hogy a 2022-es választáson én kaptam a legtöbb szavazatot az egyéni választókerületek győztesei közül. Ez abból is adódik, hogy nagy a pilis-dunakanyari választó­kerület, 17 települést foglal magába, de persze így is kiemelt bizalmat jelent a választópolgárok részéről. Ami a kormányszóvivőséget illeti, azt érzem a legnagyobb kihívásnak, hogy horizontálisan át kell lássam a dolgokat, az összes minisztérium munkáját, célkitűzéseit, az eddig elvégzett tevékenységét. Tisztában kell lennem azzal, mit miért tesznek, és ezt közérthető módon el kell tudjam magyarázni a sajtó képviselőinek – és legfőképp a magyar társadalom egészének. Úgy fogtam hozzá az új munkához, hogy rengeteg kormányinfót vissza­néztem, visszahallgattam. Sokat kell készülnöm, olvasnom, informálódnom, tisztában kell lennem a napi politika minden részletével. Ez másfajta felkészültséget igényel, mint amikor egy államtitkár egy konkrét területért felel.

Miként jut majd ideje a választókerületére?
Sportolóként, vívóként megszoktam a terhelést: jó időbeosztással és hatékony munkavégzéssel lehet menedzselni. Sőt, szeretném az új munkaköröm révén még több lehetőséghez juttatni a Pilis-Dunakanyart, még jobban támogatni az itt élők mindennapjait. Most kampányidőszak van, ez mindig felfokozott állapottal jár. Sajnálatos módon ezzel párhuzamosan mindig durvul a közbeszéd is. Sok aktivista­találkozót tartunk, ezeken a szimpatizánsainknak lehetőségük van arra, hogy megosszák velünk a tapasztalataikat, terveiket, gondjaikat. Nekik ez a legnehezebb időszak, mert ezekben a hetekben számtalan ellenséges hangvételű kommenttel és személyes megnyilvánulással találkoznak. De nekünk itt is jó példával kell elöl járnunk: méltósággal, tisztességgel kell dolgoznunk.

Mekkora csapat segíti a munkáját?
2010 óta dolgozom az államigazgatásban, a frakcióban kezdtem az Országgyűlés Hivatalában, majd több minisztériumban láttam el államtitkári feladatokat. Mindig is arra törekedtem, hogy összeszokott, stabil csapattal dolgozzam. Több munkatársam már tíz-tizennégy éve velem dolgozik. A kommunikációs csapatom tagjai a kormányzati feladatok mellett tisztában vannak a választókerületi történésekkel is. Ismerik a helyi szereplőket, ez ugyancsak lényeges.

A közösségi médiában aktív kormányzati szereplők közé tartozik. Mi módon tud lépést tartani a területen tapasztalható folyamatos változással?
Nehéz, mivel egyre több felület jelenik meg, amelyre időt kell fordítani. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a politika iránt érdeklődők még mindig zömében a Facebookról tájékozódnak. Elsősorban azokat az oldalakat igyekszünk ellátni posztokkal és aktuális információkkal, amelyeknél nagyobb forgalmat látunk. A Facebook mellett jelen vagyok az Instagramon is, és rövidesen elindul a kormányszóvivői TikTok-oldalam. Volt már TikTok-fiókom, de kicsit átszabjuk az új feladatok okán is. Rövid, pontos, lényegre törő és jól érthető videókkal fogok jelentkezni.

Hogyan látja az előző hónapokban átalakuló baloldali erőteret?
Igazából semmi újat nem látunk, csak egy új szereplőt a baloldalon – itt Varga Judit egykori miniszter volt férjére utalok. Ő olyan baloldali választókat szólít meg, akik a korábbi és jelenlegi baloldali szereplőknél nem találták meg, amire vágytak. Magyar Péter mögött ott az egész külföldről irányított és pénzelt baloldali kampánygépezet. Máris gyámságuk alá vették, ahogy a korábbi üdvöskéket is. Nőként, családanyaként és választóként is nehezen tudom elfogadni, hogy álságos erkölcsi monológokat tart egy narcisztikus, agresszív férfi, aki érzelmileg bántalmazta a gyermekei anyját. Természetesen a baloldalon semminek nincs következménye, ilyenkor a hangadók eltűnnek, hirtelen nem számít nekik sem a nők elleni erőszak, sem a gyermekek lelkivilága. Úgy látom, Magyar Péter megjelenésével a baloldali tábor újbóli felosztása zajlik. Ezért is állt be mögé a guruló dollárokat adó gépezet. Azoknak, akik a dollárokat gurítják, csak az számít, hogy baloldali kormány legyen, amely nem mond nemet a háborúra, a migrációra, a genderügyre. Nincs itt igazából semmi látnivaló: van egy új szereplő, aki érdekes egy darabig, ám a baloldalon csak a kirakat változik, a gazdák mindig ugyanazok.

Mi az oka annak, hogy a jobboldalon kevesebb női vezető, politikus van? Mit üzen azoknak a nőknek, akik kacérkodnak a közéleti szerepvállalással?
Mindig a saját példámat szoktam felhozni: 27 évesen döntöttem úgy, hogy a közszolgálatban szeretnék tevékenykedni. Ekkor elindultam az önkormányzati választáson Pócsmegyeren. Nálunk a családban hagyománya is van a közszolgálatnak. Sokan választották a lelkészi, az orvosi vagy az ügyvédi pályát, sőt még miniszterelnököt is adtunk az országnak. Jómagam a pályámon sosem éreztem sem előnyét, sem hátrányát annak, hogy nő vagyok. Szinte mindegy, nő vagy férfi az illető, ha szeretne a politikával foglalkozni, akkor tegyen meg mindent érte, merjen elindulni az úton. Megfordulok női vezetőképzőkön, és rendszeresen megkérdezik, miként lehet összeegyeztetni a családot a politikával. Éppen úgy, mint egy másik munkát. Nem látok nagy különbséget. Nyilván furcsa érzéssel tölti el a gyermekeimet, amikor a választási időszakban a plakátokon a fényképemmel találkoznak, és az is kellemetlen, amikor a közösségi médiában „csúnyákat” olvasnak rólam; ezekhez meg kell edződni. Azt szoktam mondani, nem engem bántanak, hanem azt, amit képviselek. Nem hagyom, hogy ez befolyásoljon engem: fontosabb, hogy a kormány minél többet megtegyen a magyar családokért, s én minden erőmmel ezt fogom közvetíteni.