Globálisan több mint 3000 tonna arany volt tavaly a kitermelés. A listavezető Kína, amely nemcsak termel, de eszelős tempóban vásárol is.
A szerző a Makronóm újságírója.
Tavaly több mint 3000 tonna aranyat termeltek ki világszerte – nem meglepő módon a dobogó felső fokán Kína áll, amely 370 tonnájával a globális mennyiség 12 százalékáért felel. A második hely Ausztráliáé 310, míg Oroszország alig lemaradva, nevetve szerezte meg a bronzérmet, szintén 310 tonnával.
Figyelemre méltó, hogy az ázsiai nagyhatalom nemcsak a legnagyobb kitermelő, de a legnagyobb vásárló is. Saját készleteit az ország központi bankja az elmúlt évben 225 tonna arany vásárlásával duzzasztotta fel. Miután e nemesfém felhalmozása klasszikusan a háborús készülődés jele, több elemző aggódva pillant a növekvő mennyiségre.
A Visual Capitalist infografikáján is szereplő adatok szerint az első három helyezettel vége is a „háromszázasok” klubjának. A negyedik helyen álló Kanada évi 200, míg az azt követő USA 170 tonnával került fel a listára.
A mezőny második felében Kazahsztán, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrika és Üzbegisztán kapott helyet, hogy aztán átadják a terepet a 100 tonnán alul termelő országoknak.
Érdekes az arany felhasználási területének változatossága is. Az ékszerkészítés tarol, a feldolgozott arany 46 százalékából készülnek gyűrűk, nyakláncok, fülbevalók és egyéb csilivilik. Rögtön utána az országok aranykészlete következik: a jegybankokban a kitermelt nemesfém 23 százalékát tárolják, a magánvagyonokat gyarapító aranyrudak a felhasználás 16 százalékát teszik ki, majd az érmék következnek 9 százalékkal, míg az elektronikai iparban a készletek 5 százalékát használják fel.
A Fitch Solutions szerint középtávon (2023–2032) a globális aranybánya-termelés várhatóan 15 százalékkal fog nőni.
***
Kapcsolódó:
Fotó: aranytömbök az MNB által őrzött aranytartalékból Budapesten.
MTI/Koszticsák Szilárd
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Történelmi rekordra emelkedett októberben az arany világpiaci ára. A nemesfém iránti kereslet csak tünete egy válságperiódusnak, a helyzet mégsem hasonlítható össze a régebbi kritikus időszakokkal.
Kína napelemgyártása tavaly elérte az éves globális kereslet kétszeresét (1200 GW), de a túltermelés és az árháború 60-80 százalékos árcsökkenéshez és 39 nagyobb helyi vállalati veszteséges működéséhez vezetett. Miközben a kormány szabályozói lépésekkel próbál konszolidálni, a gyártók új piacok (pl. Közel-Kelet, Afrika) felé fordulnak, hogy enyhítsék az árverseny és az európai, amerikai védővámok hatásait.
Vasárnaptól 170 millió amerikai maradhat TikTok nélkül Joe Biden politikája miatt.
Az egyik legnagyobb piac lett a magyar a kontinensen.
A híreket a kínai közösségi platform szóvivője cáfolta.
Keith Self republikánus képviselő szerint Oroszország, Kína és Irán a Biden–Harris-kormány alatt kiterjesztették a rosszindulatú befolyásukat.
Forsthoffer Ágnes a társadalom részéről jelentkező „jogos igénnyel” magyarázza.
Meddig árad még a TISZA, milyen hibákat követett el a Fidesz-kormány a kultúrpolitikában?
