Az orosz-japán békeszerződés megkötéséről tárgyaltak Moszkvában

2019. január 22. 14:28

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő a második világháború lezárása óta meg nem kötött békeszerződésről kezdett tárgyalást kedden.

2019. január 22. 14:28

A kétoldalú viszony kérdéseiről, egyebek között a második világháború lezárása óta meg nem kötött békeszerződésről kezdett tárgyalást kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő.

Putyin a kamerák előtt elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy találkozói a japán miniszterelnökkel rendszeressé váltak – a két vezető immár 25. alkalommal ült tárgyalóasztalhoz egymással. Említést tett arról, hogy a találkozóra a két ország képviselői több kérdés mellett a békeszerződéséről szóló tárgyalásokat is előkészítették.

Abe kijelentette, hogy a békemegállapodás ügyének alapos megvitatására, őszinte eszmecserére készül a két ország külügyminiszterei múlt heti moszkvai tárgyalásainak eredménye alapján. Méltatva az együttműködésben elért eredményeket, hangot adott véleményének, hogy 2018 fordulópontot jelentett a japán-orosz kapcsolatokban, és kifejezte készségét arra, hogy az idei a kapcsolatok gyors fejlődésének évévé váljon.

„Megvan bennem az eltökéltség, hogy közös vezetésünkkel elérjük a békeszerződésről szóló tárgyalások lezárását" – mondta Abe, hozzáfűzve, hogy a megállapodás hiánya gátolja a gazdasági kapcsolatok fejlődését.

Putyin és Abe Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját „északi területeinek" tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió.

Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Abe 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket „eladni" vagy „elcserélni".

(MTI)

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
56október
2019. január 22. 19:52
Hát fiúk, ezt tényleg nem siettétek el. Ha belegondolok, hogy ez a probléma akkor kezdődött, amikor még Hitler, Sztálin meg Mussolini voltak Európa urai....
fogd a pénzt és kuss
2019. január 22. 16:12
megoldási javaslat: a ruszkik visszaadják azt a két szigetet, a japcsik meg elismerik a krímet oroszország részeként és vesznek egy nagy csomó gázt, had hisztizzenek a libsik
Senye Péter
2019. január 22. 15:10
Mindent, csak azt a két szigetet nem?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!