Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Ha dühösek mindazért, ami Berlinben zajlik, inkább írják meg neki egy levélben – mondta a német kancellár.
Tartományi törvényhozási (Landtag-) választást tartanak vasárnap a németországi Hessenben.
A helyi választásnak kiszámíthatatlan következményei lehetnek a szövetségi szintű politikában, ha a választási eredmény megfelel az előzetes közvélemény-kutatásoknak, amelyek szerint a szövetségi szinten együtt kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatottsága nagymértékben gyengül Hessenben.
A szövetségi kormány pártjainál – a CDU-nál, az SPD-nél és az október közepén tartott bajor tartományi választáson súlyos veszteségeket elszenvedett Keresztényszociális Uniónál (CSU) – „feszült a helyzet, és senki sem tudja százszázalékos biztonsággal megmondani, hogy mennyire marad stabil, és milyen dinamika bontakozik ki az egyes pártoknál” – nyilatkozott a napokban Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára.
Hozzátette: ha a hesseni választás utáni „dinamika” a CDU/CSU pártszövetség és az SPD nagykoalíciójának felbomlásához vezet, előrehozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választások következnek.
A Németország nyugati részén fekvő, 6,2 millió lakosú Hessen az egyik leginkább fejlett és jómódú tartomány. Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) csaknem 45 ezer euró (14,8 millió forint), amivel a tartomány mintegy 15 százalékkal a német országos átlag felett áll, és megelőz az Európai Unió 28 tagállama közül 22-t.
A hesseniek 72 százaléka elégedett pénzügyi helyzetével, a munkanélküliség történelmi mélységben, 4,4 százalékon van, a CDU és a Zöldek tartományi kormánya pedig számottevő konfliktusok nélkül, a lakosság többségének megelégedésére dolgozott az utóbbi öt évben. A választók azonban várhatóan csak a Zöldeket jutalmazzák, a hagyományosan baloldali irányultságú, de egyre inkább a politikai spektrum közepe felé húzódó ökopárt története legjobb eredményét érheti el. A CDU és a Hessenben ellenzékben lévő SPD valószínűleg jelentősen gyengül, ami elemzők szerint elsősorban a szövetségi kormány teljesítményével szembeni elégedetlenséggel magyarázható.
A két párt ezért arra buzdítja a választókat, hogy a tartományi ügyekről, és ne a szövetségi politikáról mondjanak véleményt voksukkal. „Ha dühösek mindazért, ami Berlinben zajlik, inkább írják meg nekem egy levélben”, és ne feledjék, hogy a választás „Hessenről szól” – hangsúlyozta Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke a napokban pártja egy kasseli kampányrendezvényén.
Az utolsó felmérések alapján továbbra is a CDU lesz az első számú politikai erő a tartományban, de támogatottsága a 26-28 százalékos sávba süllyed az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról. Az SPD 20-22 százalékot szerezhet, szemben az öt évvel korábbi 30,7 százalékkal. Előfordulhat, hogy a harmadik helyre szorul, a Zöldek pedig előrelépnek a tartomány második számú politikai erejévé. Az ökopárt támogatottságát is 20-22 százalékra mérik, ami csaknem a duplája a 2013-ban szerzett 11,1 százaléknak.
A negyedik helyen a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végezhet, amely öt éve még nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, ezúttal pedig 12-13 százalékkal kerülhet be a wiesbadeni Landtagba. A 2013-ban alapított AfD így mind a 16 tartományi törvényhozásban rendelkezik majd képviselettel.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egyaránt a szavazatok 8 százalékát gyűjtheti össze, a 2013-ban szerzett 5,2 százalék, illetve 5 százalék után.
A választáson 4,4 millióan vehetnek részt, 52 százalékuk nő, 35 százalékuk 60 év feletti. A választás reggel 8 órától 18 óráig tart. A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett reprezentatív felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, az előzetes hivatalos végeredmény hétfő kora reggelre várható.
(MTI)