Putyin az érvényes szabályozás szerint 2024-ben már nem választható újra.
Az oroszok 51 százaléka támogatná, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024, vagyis második elnöki ciklusának lejárta után is hivatalban maradjon - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak a Vedomosztyi című gazdasági lapban kedden közzétett elemzéséből. A megkérdezettek 27 százaléka nem szeretné ezt. Gleb Kuznyecov politológus szerint ez annak a jele, hogy a válaszadók nem látnak valós alternatívát Putyinnal szemben.
Az adatokat ismertető médiumok megjegyezték, hogy a közvélemény-kutatást még májusban, vagyis a még a nyugdíjreformra vonatkozó, népszerűtlen kormányzati elképzelések nyilvánosságra kerülése előtt készítették. A változtatás keretében a nők nyugdíjkorhatárát 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 60-ról 65 évre emelnék fel. 2017 augusztusában, vagyis több mint fél évvel a legutóbbi orosz elnökválasztást megelőzően 67 százalék szerette volna, ha Putyin 2018 után is folytatja a kormányzást. 2012 októberében, az akkori elnökválasztás után fél évvel 34 százalék kívánt számára újrázást.
A felmérésből kiderült: egy év alatt 42-ről 57 százalékra nőtt azok aránya, akik átfogó változást szeretnének az országban. Lev Gudkov, a Levada központ igazgatójának megfogalmazása szerint ez alatt az értendő, hogy az emberek egyebek között életszínvonal-növekedést, megemelt szociális kiadásokat, paternalista állami politikát óhajtanak.
Vlagyimir Putyin 2000 és 2008 között két négyéves mandátum erejéig volt Oroszország elnöke, utána, a harmadik folyamatos ciklust már nem engedélyező alkotmányos korlátozás miatt kormányfő lett, miközben az államfői székben Dmitrij Medvegyev „helyettesítette” őt. 2012-ben helyet cserélt Medvegyevvel, és visszatért az elnöki posztra, amelynek betölthetőségi időtartamát hat évre hosszabbították meg, fenntartva ugyanakkor a két ciklusra vonatkozó korlátozást. Vagyis Putyin az érvényes szabályozás szerint 2024-ben már nem választható újra.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
Az orosz politikus szerint mindenre elszánt Ukrajna és az Európai Unió.
Kisvárdán állítják, a ZTE szabálytalan gólt szerzett ellenük, a VAR mégsem avatkozott közbe.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
