Biztosnak tartják az amerikai szenátus hírszerzési bizottságát vezető szenátorok az oroszok beavatkozását a 2016-os amerikai elnökválasztásba.
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának vezetői szerdán közölték, hogy folytatják a vizsgálatot a 2016. évi amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról, és egyetértettek az amerikai hírszerző ügynökségek értékelésével, amely szerint Moszkva megkísérelt beavatkozni a szavazásba.
Putyin rendelte a beavatkozást?
„Nincs kétség afelől, Oroszország soha nem látott erőfeszítést tett, hogy beleavatkozzon a 2016. évi választásunkba” – hangsúlyozta a bizottság elnöke, Richard Burr republikánus szenátor a testület alelnökével, Mark Warner demokrata párti szenátorral közösen kiadott közleményében, miután a testület – zárt ülésen – szerdán volt magas rangú hírszerzési vezetőket hallgatott meg.
„Alapos tanulmányozás után a munkatársaink arra a következtetésre jutottak, hogy a hírszerző közösség következtetései pontosak voltak” – közölte Mark Warner szenátor. „Az orosz erőfeszítés kiterjedt, bonyolult volt, és maga Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el azzal a céllal, hogy segítse Donald Trumpot és kárt okozzon Hillary Clintonnak” – idézte Mark Warnert a The Washington Post internetes kiadásában.
Ez utóbbi kijelentés – hogy Oroszország Trumpot kívánta segíteni – ellentétes a képviselőházi republikánus többségű hírszerzési bizottsága által több hete kiadott jelentéssel, amely szerint Oroszország nem kívánta az akkor még republikánus elnökjelölt Trumpot segíteni, aki végül megnyerte a választást.
Megszenvedte Trump az orosz-ügyet
A vádak és az ügyben indított számos nyomozás árnyat vetett Trump elnökségének első 16 hónapjára - írta a Reuters brit hírügynökség. Oroszország cáfolta, hogy megpróbált volna beleavatkozni a választásba, Trump pedig vitatta azokat az állításokat, hogy Moszkva őt segítette volna.
A meghallgatáson James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató, John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója, és Mike Rogers, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt igazgatója tett vallomást. Meghívót kapott James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Trump által menesztett igazgatója is, de ő nem jelent meg a zárt ülésen.
Az Oroszország és a 2016. évi elnökválasztás ügyében indított három legfontosabb kongresszusi vizsgálat egyikét a szenátus hírszerző bizottsága folytatja le, a másik kettőt pedig a képviselőház hírszerzési bizottsága és a szenátus jogi bizottsága. Az ügyben vizsgálatot folytat a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság is. Adam Schiff, a képviselőház hírszerző bizottságának demokrata párti alelnöke közölte, hogy egyetért a szenátusi bizottság következtetéseivel.
Még nincs vége
A demokrata párti tagok kifogásai ellenére a képviselőházi hírszerző bizottságban többségben lévő republikánusok márciusban bejelentették, hogy lezárták a vizsgálatot, és arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország nem akart Trumpnak segíteni.
Trump elnök zokon vette a hírszerző szervek azon megállapítását, hogy a Kreml az ő jelöltségét támogatta Hillary Clinton volt külügyminiszterrel szemben. Az elnök a Twitteren üdvözölte a képviselőház hírszerzési bizottságának jelentését, azt állítva, hogy az igazolta őt annak megállapításával, hogy nincs bizonyíték az Oroszországgal való együttműködésre vagy összejátszásra.
A szenátus hírszerzési bizottságának még vizsgálnia kell az összejátszással kapcsolatos vádakat, ezzel a kérdéssel a testület a végleges jelentésében foglalkozik majd a The Washington Post szerint.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A paksi bővítés lehet az apropó.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Az amerikai alelnök szerint az ukránok beletörődhetnek Donyeck elvesztésébe.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
