A tüntetéseket szervező 42 éves Pasinján megszerezte az összes parlamenti ellenzéki párt támogatását.
Nikol Pasinján örmény ellenzéki vezető lett az egyetlen jelölt az ügyvezető kormányfői tisztségre hétfőn, miután a megszabott határidőig rajta kívül senki sem regisztrált jelöltként a keddi parlamenti miniszterelnök-választásra.
A parlament keddi rendkívüli ülésén szavaz arról, hogy Pasinján betöltheti-e a két héten át tartó tüntetések nyomására lemondott Szerzs Szargszján távozásával megüresedett kormányfői tisztséget.
A tüntetéseket szervező 42 éves Pasinján megszerezte valamennyi parlamenti ellenzéki párt támogatását, amelyek összesen 47 képviselői hellyel rendelkeznek a 105 fős törvényhozásban, de a megválasztásához az abszolút többség – 53 képviselő – támogatására van szüksége. Nem tudni, hogy a kormánypárti képviselők hogyan fognak szavazni.
A barátok pozíciókba juttatása és a korrupció miatti közfelháborodás kiváltotta kormányellenes tüntetések nyomására április 23-án lemondott a kormányfői tisztségről a parlament által hat nappal korábban megválasztott 63 éves Szerzs Szargszján, aki korábban tíz éven át volt a 2,9 milliós kaukázusi volt szovjet köztársaság elnöke. Hivatalba lépésekor életbe lépett a kormányfő hatáskörét megnövelő módosított alkotmány, amelyet az ország gazdasági teljesítményével elégedetlen ellenzék úgy értékelt, hogy csak Szargszján hatalomban maradását szolgálja.
Miután hétfőn találkozott a kormányzó Köztársasági Párt és a Jelk (Kiút) ellenzéki pártszövetség képviselőivel, Nikol Pasinján kijelentette: ha kedden megválasztják kormányfőnek, egyben a válságból kivezető utat is megszavazzák. „Úgy vélem, hogy ez az egyetlen nagy lehetőség, hogy megoldjuk a belpolitikai válságot, és kifejezésre juttassuk a nép győzelmét, egy olyan győzelmet, amelynek nincsenek vesztesei” – jelentette ki az egykori újságíró, parlamenti képviselő.
Jerevánban az ellenzéki tüntetők hétfő este újabb nagygyűlést tartottak, amelyen Pasinján is beszédet mondott. Felszólította híveit, hogy kedden ismét gyűljenek össze a Köztársaság téren, hogy együtt ünnepeljék a győzelmet. Pasinján hétfőn újságírók előtt kifejtette, hogy ügyvezető kormányfőként a terve az lenne, hogy új, szabad és igazságos parlamenti választásokat szervez az új kormányfő megválasztására.
A tüntetések ugyan békések voltak, de a megmozdulások Örményország – Oroszország szövetségese – stabilitását veszélyeztették a szomszédos Azerbajdzsánnal fennálló több évtizedes karabahi konfliktus miatt amúgy is instabil térségben – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.
Az örmény belpolitikai válságról eleinte nem nyilatkozó Oroszország később közvetítői szerepre vállalkozott: Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön telefonon tárgyalt Karen Karapetján ügyvezető kormányfővel, és az orosz és az örmény vezetés, valamint Nikol Pasinján között is több tárgyalásra került sor.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
A kezdeti tiszás lendület hangzavara most csöndesedik, és a józanabb hangok jobban hallatszódnak. Horváth K. József írása.
A hiperszonikus rakétarendszer a rakétavédelem kijátszására és a stratégiai célpontok elleni bevetésre szolgál.
