Boris Johnson brit külügyminiszter a keddi parlamenti vitanapon Moszkvát vádolta a humanitárius segélyszállítmányok lebombázásával és kijelentette, hogy Oroszország pária állammá válhat. A külügyminiszter ugyanakkor elutasította a szíriai repülésmentes övezet javaslatát. A londoni orosz külképviselet Twitteren reagált. Közleményükben azt írták, hogy Oroszország felszabadítja Szíriát.
A brit külügyminiszter szerint Oroszország a szíriai Aleppóban végrehajtott légitámadásokkal azt kockáztatja, hogy páriává válik a nemzetközi közösségen belül. Boris Johnson a szíriai helyzetről a londoni alsóházban tartott keddi vitanapon kijelentette: minden bizonyíték arra vall, hogy Oroszországot terheli a felelősség az Aleppóba indított segélyszállítmányok konvojait ért légitámadásokért. Johnson nevek említése nélkül hozzátette: nagyon szeretné, ha „azok az emberek”, akik e támadásokért felelősek, a nemzetközi büntetőtörvényszék elé kerülnének.
Johnson: Hol vannak a pacifisták?
Közölte: szeretné azt is, ha ezúttal a londoni orosz nagykövetség előtt lennének tüntetések. „Hol van ilyenkor a Stop the War Coalition?” – tette fel a kérdést, arra a háborúellenes szervezetre utalva, amely rendszeresen tart demonstrációkat brit és egyéb nyugati katonai beavatkozások ellen.
Mitchell szerint a Szíriában végrehajtott orosz légi hadműveletek ahhoz a támadáshoz hasonlatosak, amelyet a náci Németország légiereje hajtott végre a spanyolországi polgárháború idején, 1937-ben Guernica városa ellen, másfélezernél több polgári lakost megölve.
Johnson és a Munkáspárt sem akar repülésmentes övezetet
A brit külügyminiszter ugyanakkor elvetette azt az ötletet, hogy a nyugati szövetségeseknek repüléstilalmi övezetet kellene létrehozniuk Szíriában az orosz légitámadások megakadályozására. „Ezt nem tudjuk vállalni, hacsak nem állunk készen arra, hogy lelőjük a repüléstilalmat megsértő repülőgépeket és helikoptereket. Nagyon gondosan mérlegelni kell ennek következményeit” – fogalmazott alsóházi felszólalásában Johnson.
Ezzel az állásponttal egyetértett a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, Emily Thornberry, aki a vitanap után kijelentette: „egyetlen rossz döntés” elég ahhoz, hogy háborús helyzet alakuljon ki az Egyesült Államok és Oroszország között, és ezt minden körülmények között el kell kerülni.
Twitter-háború
Oroszország londoni nagykövete kedd este Twitter-üzenetben reagált a vitanapon elhangzottakra. Alekszandr Jakovenko szerint Oroszország tevékenységének mérlege több ezer szíriai falu felszabadítása, és több ezer tonna humanitárius segély eljuttatása. „Nagy-Britannia mit tud felmutatni?” – tette fel a kérdést a londoni orosz nagykövet.
A diplomáciai képviselet Twitter-oldalán egy nem sokkal korábbi üzenetében az aleppói bombázások leállítására francia kezdeményezésre előterjesztett határozattervezet hétvégi orosz vétójárról magyarázkodott. Azt írták: Oroszország nem az aleppói gyerekek megmentését vétózta meg, hanem azt, hogy Szíriában is megismétlődjenek a Líbiában történtek, utalva a nyugati katonai intervencióra.
(MTI)
Donald Trump és Vlagyimir Putyin Budapesten találkozik, hogy véget vessenek a harcoknak. Előtte Trump még Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Washingtonban.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A budapesti békecsúcs miatt még az európai vezetők is sértve érezhetik magukat.
Ha nem is azonnal tör ki az orosz-ukrán béke a budapesti békecsúcson, azt talán végre kipróbálhatjuk, milyen, ha egyszer a térségünk jövőjéről végre itt, Közép-Európában tárgyalnak. Veczán Zoltán írása.
Nincsenek véletlenek.
Kihozták a sodrából az amerikai elnököt.
A Washington Post szerint területcserére kerülhet sor Ukrajna és Oroszország között.
Hatalmas különbség van a baloldal és a jobboldal szemlélete között.
