Boris Johnson brit külügyminiszter a keddi parlamenti vitanapon Moszkvát vádolta a humanitárius segélyszállítmányok lebombázásával és kijelentette, hogy Oroszország pária állammá válhat. A külügyminiszter ugyanakkor elutasította a szíriai repülésmentes övezet javaslatát. A londoni orosz külképviselet Twitteren reagált. Közleményükben azt írták, hogy Oroszország felszabadítja Szíriát.
A brit külügyminiszter szerint Oroszország a szíriai Aleppóban végrehajtott légitámadásokkal azt kockáztatja, hogy páriává válik a nemzetközi közösségen belül. Boris Johnson a szíriai helyzetről a londoni alsóházban tartott keddi vitanapon kijelentette: minden bizonyíték arra vall, hogy Oroszországot terheli a felelősség az Aleppóba indított segélyszállítmányok konvojait ért légitámadásokért. Johnson nevek említése nélkül hozzátette: nagyon szeretné, ha „azok az emberek”, akik e támadásokért felelősek, a nemzetközi büntetőtörvényszék elé kerülnének.
Johnson: Hol vannak a pacifisták?
Közölte: szeretné azt is, ha ezúttal a londoni orosz nagykövetség előtt lennének tüntetések. „Hol van ilyenkor a Stop the War Coalition?” – tette fel a kérdést, arra a háborúellenes szervezetre utalva, amely rendszeresen tart demonstrációkat brit és egyéb nyugati katonai beavatkozások ellen.
Mitchell szerint a Szíriában végrehajtott orosz légi hadműveletek ahhoz a támadáshoz hasonlatosak, amelyet a náci Németország légiereje hajtott végre a spanyolországi polgárháború idején, 1937-ben Guernica városa ellen, másfélezernél több polgári lakost megölve.
Johnson és a Munkáspárt sem akar repülésmentes övezetet
A brit külügyminiszter ugyanakkor elvetette azt az ötletet, hogy a nyugati szövetségeseknek repüléstilalmi övezetet kellene létrehozniuk Szíriában az orosz légitámadások megakadályozására. „Ezt nem tudjuk vállalni, hacsak nem állunk készen arra, hogy lelőjük a repüléstilalmat megsértő repülőgépeket és helikoptereket. Nagyon gondosan mérlegelni kell ennek következményeit” – fogalmazott alsóházi felszólalásában Johnson.
Ezzel az állásponttal egyetértett a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, Emily Thornberry, aki a vitanap után kijelentette: „egyetlen rossz döntés” elég ahhoz, hogy háborús helyzet alakuljon ki az Egyesült Államok és Oroszország között, és ezt minden körülmények között el kell kerülni.
Twitter-háború
Oroszország londoni nagykövete kedd este Twitter-üzenetben reagált a vitanapon elhangzottakra. Alekszandr Jakovenko szerint Oroszország tevékenységének mérlege több ezer szíriai falu felszabadítása, és több ezer tonna humanitárius segély eljuttatása. „Nagy-Britannia mit tud felmutatni?” – tette fel a kérdést a londoni orosz nagykövet.
A diplomáciai képviselet Twitter-oldalán egy nem sokkal korábbi üzenetében az aleppói bombázások leállítására francia kezdeményezésre előterjesztett határozattervezet hétvégi orosz vétójárról magyarázkodott. Azt írták: Oroszország nem az aleppói gyerekek megmentését vétózta meg, hanem azt, hogy Szíriában is megismétlődjenek a Líbiában történtek, utalva a nyugati katonai intervencióra.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
„Nehéz nem azt gondolnom, hogy származása, családja miatt került gúnyolódások kereszttűzébe” – írta Vásárhelyi Mária szociológus.
