A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Az osztrák parlament csütörtöki ülésén elutasította Ausztria esetleges csatlakozását a visegrádi négyek csoportjához. Az erre vonatkozó indítványt az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt nyújtotta be.
Sebastian Kurz néppárti osztrák külügyminiszter kiállt ugyanakkor a visegrádi államokkal, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal való jó viszony, illetve együttműködés mellett. Úgy vélekedett azonban, hogy a csatlakozás többek között azért sem lehetséges, mert a visegrádi államok egy olyan zárt klubot alkotnak, ahova nem vesznek fel új országokat.
Az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache szerint a visegrádi államok örömmel vennék, ha Ausztria tenne egy lépést ebbe az irányba. A párt külpolitikai szóvivője Johannes Hübner szerint Ausztria esetleges tagsága erősítené az ország uniós szerepét is, hiszen a visegrádi államoknak szavai szerint de facto vétójoguk van az unióban.

Strache szeptember közepén a Tiroler Tageszeitung című osztrák lapnak úgy nyilatkozott, hogy már csak a történelmi okok miatt is ésszerű lenne, ha Ausztria csatlakozna a visegrádi csoporthoz, amelynek megerősödésével szerinte van esély az uniós reformokra. Indoklása szerint a visegrádi államok között formálódik a német kancellár ellenpólusa. Eddig az unióban Németország és Franciaország hozott döntéseket, a többieknek nyelniük kellett, mondta a tiroli lapnak Strache.
Milos Zeman cseh államfő szeptember közepén találkozott Norbert Hoferrel, az Osztrák Szabadságpárt államfőjelöltjével. Zeman akkor felvetette, hogy Ausztria tagja lehetne a visegrádi államoknak. Hofer a találkozót követő nyilatkozata szerint arról beszéltek, hogy miként lehetne erősebben hallatni a jövőben Közép-Európa hangját az Európai Unión belül, mert közös a történelmük, és hasonló módon látjuk a dolgokat. (MTI)