Zelenszkij beszólt a Nyugatnak, hogy miért nem támogatja a háborúját Oroszországban Észak-Korea ellen
Az észak-koreai katonák orosz területeken vannak, orosz területeken harcolnak jelenleg.
A német baloldali Linkspartei a következő években kormányzóképességének bizonyítására törekszik, mondta Gregor Gysi, a párt frakcióvezetője a Die Tageszeitungnak adott interjújában. Ehhez azonban kompromisszumokra van szükség, főleg a külpolitikában, ahol a párt háborúellenes retorikájának esetleges feladása is szóbajöhet.
A németországi populista baloldali pártot eddig azzal vádolták mind a szociáldemokraták, mind a zöldek, hogy nemcsak szalonképtelen, de kompromisszumképtelen is. Hiába hozták szóba a sajtó és az elemzők, egy piros-vörös-zöld koalícióról még csak hallani sem akartak a politikusok. A Linkspartei ezen akar változtatni.
„2017-ben nem fog sikerülni megugrani a 10 százalékot, ha örökké arról beszélünk: ellenzékben akarunk maradni. Ez egy idő után már nem izgalmas. Hízelgések nélkül, offenzívan egyértelműsítenünk kell: egyes követeléseinket kormányra kerülve meg akarjuk és meg is tudjuk valósítani” — mondta a berlini Die Tageszeitungnak adott szombati interjújában Gregor Gysi, a Linkspartei frakcióvezetője.
Gregor Gysi látja a párton belüli ellenállást, de szerinte a 2017-es választásokig hátralévő két év, három hónap elég lesz arra, hogy mind a pártján belüli, mind a pártján kívüli tényezőket meggyőzze arról, van helyük a német kormányban. „Öt tartományi választás lesz jövőre. Berlinben ismét koalíciós partner lehetünk, talán Mecklenburg-Vorpommerben is, és ha Sachsen-Anhaltban erősebbek leszünk a szocdemeknél, 2016-ra talán már két tartományi miniszterelnökünk lesz. Akkor már a pártunk egésze azon lesz, hogy ezt az utat járja szövetségi szinten is” — fogalmazza meg az irányt a politikus, aki szerint a Linkspartei így tud reagálni választói akaratára.
Az adópolitika területén vannak a legnagyobb konfliktusok az SPD és pártja között, véli Gysi, a külpolitika területén viszont könnyen tető alá hozható egy megállapodás, főleg az ukrán konfliktus megítélésében: „Az oroszok elleni szankciókból semmit nem profitálunk, csak ártanak a gazdaságnak. Nem is beszélve arról, hogy Oroszország Európa legnagyobb országaként ezáltal lépésről lépésre közelebb kerül Ázsiához és Dél-Amerikához. Ezért még drágán megfizetünk” — véli Gysi. A lap kérdésére, miszerint a szankciókkal az EU az oroszok nemzetközi jogsértésére reagál, a politikus azt válaszolta, hogy „az iraki háború is megsértette a nemzetközi jogot. Bevezettünk akkor szankciókat az Egyesült Államok ellen? Nem.”
A kérdésre, miszerint jól érti-e az újságíró, hogy az eddig harsányan háborúellenes Linkspartei ezentúl megszavazza a Bundeswehr külföldi bevetéseit, Gysi azt mondta: „Nem, ellenben általánosságban megmondom az embereimnek: nem a szavazatok 50 százalékával rendelkezünk, hanem csak 10-zel. Már az rengeteg, ha elérjük A-t, B-t és C-t. Nem kaphatjátok meg még D-t, E-t és F-et. A lényeg, hogy tényleges változást érjünk el identitásunk elvesztése nélkül” — mondta a politikus.