Ratifikálta az EP az EU-ukrán társulási megállapodást

Az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi plenáris ülésén megszavazta az Európai Unió és Ukrajna között kötött társulási megállapodás ratifikálását. Az EP képviselői közül 535 szavazott a megállapodás mellett, 127 ellene, 35 pedig tartózkodott. A voksolás idejére videókapcsolatot teremtettek az EP, illetve az ukrán parlament között – ez utóbbi testület ülésének napirendjén szintén a megállapodás ratifikálása szerepelt.

Az elfogadott dokumentumban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. Politikai társulást és gazdasági integrációt hoz létre az Európai Unió és Ukrajna között, és biztosítja a piacokhoz való kölcsönös hozzáférést. Mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek az életbe léptetését azonban – az EU, Oroszország és Ukrajna között a múlt pénteken lefolytatott tárgyalások eredményeként – 2015 végéig elhalasztják.

„Történelmi pillanatot élünk” – mondta Martin Schulz, az EP elnöke az élő videókapcsolaton keresztül a strasbourgi és a kijevi képviselőknek. „Az igazi demokrácia az irányított demokrácia ellentéte” – hangsúlyozta. Schulz szerint a valódi demokrácia és az önrendelkezés ékes bizonyítéka az, amikor két parlament szabadon, egy időben dönt ugyanarról a kérdésről. „A ma ratifikált megállapodás az Ukrajnában a szabadságért küzdő emberek álmainak megvalósulása. Az Európai Parlament mindig is kiállt, és ezen túl is kiáll Ukrajna területi egysége és függetlensége mellett” – tette hozzá az EP-elnök.

Jacek Saryusz-Wolski lengyel néppárti EP-képviselő nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a mostani társulási megállapodás nem tekinthető az EU-ukrán kapcsolatok „végállomásának”. Az uniónak és Ukrajnának „közös jövője” van – szögezte le, és hozzátette: ezt a közös jövőt meg kell oltalmazni a külső orosz nyomással szemben.

Az EP liberális frakciója – amellett, hogy üdvözölte a ratifikálást – sajnálkozását hangoztatta a szabadkereskedelmi rész életbe léptetésének elhalasztása miatt.

A megállapodás politikai kitételei a párbeszéd új csatornáinak megnyitásával, illetve az energiaügy, közlekedés és oktatás terén történő együttműködés alapszabályainak lefektetésével közelebb hozzák Ukrajnát az EU-hoz. A reformok véghezvitelére és a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására kötelezik Ukrajnát. A társulási megállapodás nagyobb mozgásszabadságot biztosít az ukrán munkavállalók számára, meghatározza a vízummentesség bevezetésének lépéseit, és elkezdi az uniós és az ukrán szabályzás összehangolását azáltal, hogy részletesen megszabja az uniós joganyag ukrajnai átültetésének és életbe léptetésének ütemtervét.

A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alapvetően az uniós és az ukrán piac integrációját jelenti. Megszünteti az importvámokat és tiltja a további kereskedelmi korlátozásokat, bár egyes »érzékeny« területeken, például a mezőgazdasági termékek kereskedelmében fenntart bizonyos korlátozásokat és átmeneti időszakokat. A megállapodás részben integrálja a kormányzati közbeszerzési piacokat is.

A keddi strasbourgi és kijevi szavazás eredményeképpen a megállapodás politikai része ideiglenesen alkalmazható lesz, amint a Tanács megerősíti azt. A teljes életbe lépéshez a megállapodást mind a 26 tagállamnak ratifikálnia kell. Eddig ezt hat tagország tette meg, az összes ratifikációig akár több év is eltelhet.

A most ratifikált társulási egyezmény politikai részét még ez év márciusában, a gazdasági vonatkozásokkal kiegészített teljes megállapodást pedig június végén írta alá az EU-tagállamok állam- és kormányfője, illetve Ukrajna elnöke. 

A társulási megállapodásnak a mély és átfogó szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló részének életbe léptéig, azaz 2016 elejéig is élvezheti Ukrajna az EU autonóm kereskedelmi intézkedéseiből fakadó előnyöket, tehát az ukrán árucikkek nagy része vámmentesen juthat be az uniós országok piacaira, Ukrajnának azonban nem lesz kötelessége ugyanilyen kedvezményeket nyújtani az EU-tagállamok árucikkei számára.

Az aláírást eredetileg a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozóra tervezték, de Viktor Janukovics akkori ukrán elnök moszkvai nyomásra az utolsó pillanatban elállt az aláírástól. Lényegében ez a fejlemény adta az utolsó szikrát a kijevi ellenzéki megmozdulások drámai kibontakozásához.

A szavazás után Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban hangoztatta: elutasítja a megállapodást, mert a jelenlegi ukrán állam nem teljesíti azokat az alapvető feltételeket, amelyeket az EU a társulási szerződések megkötéséhez elvárásként deklarál. „A Washington és titkosszolgálatai segítségével hatalomra került vezetés lábbal tiporja a közös európai értéknek tekintett emberi és közösségi jogokat – különös tekintettel az anyanyelv használatra és az önrendelkezésre -, és háborút folytat saját polgárai ellen” – olvasható Balczó nyilatkozatában. 

A jobbikos EP-képviselő szerint a kárpátaljai magyarságnak keserű csalódást okozott, hogy az ukrán Központi Választási Bizottság a hatályos törvényt megszegve változatlanul hagyta a választási körzethatárokat, ellehetetlenítve így október 26-án magyar nemzetiségű parlamenti képviselő megválasztását. A kárpátaljai magyarság megmaradásának, kulturális identitása megőrzésének – fogalmazott Balczó – nem ez a társulási szerződés a biztosítéka. Azt – tette hozzá – olyan ukrán állam keretei között lehet elérni, amelyik mind az EU-val, mind Oroszországgal kiegyensúlyozott kapcsolatot ápol, és elfogadja az etnikai szempontokat is.