A NATO megtanulja kezelni Oroszország „hibrid háborúját”

NATO-nak meg kell tanulnia kezelni az Oroszország által folytatott „hibrid háború” révén keletkező helyzetet, és mindenekelőtt fel kell készülnie a felségjelezés nélküli egyenruhát viselő fegyveresek beszivárgására – mondta Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka a Die Weltnek adott interjúban.

Philip Breedlove kifejtette: a hibrid háború négy eszköz ötvözésével folytatott hadviselés. Ezek a diplomácia, az információ, a katonai-fegyveres erő és a gazdaság, az egyes elemek angol nevének (diplomacy, information, military, economy) kezdőbetűjéből képzett katonai szakkifejezéssel: dime.

A hibrid modell "összefogja a nemzetállami hatalom, befolyás valamennyi eszközét, és felhasználja egy másik nemzet ellen”, és éppen ennek a modellnek a működését lehet megfigyelni Oroszország Ukrajnával kapcsolatban folytatott tevékenységében – mondta a NATO európai erőinek főparancsnoka, nagyon aggasztónak nevezve az új hadviselési forma megjelenését a gyakorlatban.

Hozzátette: az ukrán válsággal kapcsolatban „teljesen őszintén szólva az a legfontosabb, hogy a NATO-tagországok legyenek felkészülve az úgynevezett zöld alakok, vagyis a felségjelzés nélküli egyenruhát viselő katonák” megjelenésére, akik a Krím félszigeten kipróbált módszert alkalmazva nyugtalanságot szítanak, kormányzati épületeket foglalnak el, szakadárokat képeznek ki a fegyverforgatásra, és így megrendítik az egész ország stabilitását. Amennyiben a szövetség ilyen jelenséget tapasztal bármely tagállamában, a kollektív védelem elve alapján azonnal közbelép – jelentette ki a NATO európai főparancsnoka.

Az ukrajnai helyzet miatt a német külügyminiszter francia, ukrán és orosz kollégáival tárgyalt Berlinben vasárnap. Frank-Walter Steinmeier kijelentette: a kelet-ukrajnai fegyveres összetűzéseket elszenvedő polgári lakosság megpróbáltatásai miatt érthető, hogy jelenleg elsősorban a humanitárius helyzetre irányul a figyelem, de „nem szabad elhanyagolni a politikai rendezés lehetőségeinek keresését”, mert az a veszély fenyeget, hogy a konfliktus résztvevői a válság „mind mélyebbre húzó spiráljába” kerülnek. Mint mondta, a folyamatok alapján akár az is előfordulhat, hogy közvetlen összeütközésbe kerül az ukrán és az orosz hadsereg, amit „mindenképpen el kell kerülni”.

Legutóbb július elején ült össze a négy külügyminiszter: akkor abban állapodtak meg, hogy az EBESZ-misszió feladatát kiterjesztik az ukrán-orosz határ megfigyelésére és hogy a szakadárok bevonásával tárgyalásokat kezdenek egy tartós fegyvernyugvásról.

Enyhülés és fegyverszünet helyett azonban tovább mélyült a válság. S vasárnap Pavlo Klimkin katonai támogatást kért a NATO-tól és az EU-tól az oroszbarát szakadárok elleni harchoz.