Bezárnák Heathrow-t

Boris Johnson hétfőn három lehetőséget terjesztett elő megfontolásra a londoni városházán. Az egyik elképzelés szerint a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges szigetre építenének egy új repülőteret, négy kifutópályával. A másik lehetséges megoldás Johnson szerint az lenne, hogy a Temze-torkolatban, de egy természetes szigetre építenének új légikikötőt. A két lehetőség közös vonása az lenne, hogy mindkét esetben gyorsvasúti rendszer kötné össze a repülőtereket Londonnal. Mindkettő előnyei közé tartozna, hogy nem kellene a zaj miatt éjszakai forgalomkorlátozást bevezetni.

A konzervatív párti polgármester által előterjesztett harmadik változat alapján a Londont jelenleg kiszolgáló öt nemzetközi repülőtér egyikét, Stanstedet fejlesztenék fel szintén négy kifutópályával működő központi repülőtérré. Johnson tervei szerint Heathrow helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne. A polgármester közölte: számításai szerint egy új központi londoni repülőtér felépítése és forgalomba állítása 2050-ig 375 ezernél több új munkahelyet teremtene, és 742 milliárd fonttal (csaknem 260 ezer milliárd forinttal) gyarapítaná a brit gazdaság által megtermelt áruk és szolgáltatások értékét. Nagy-Britanniában évek óta komoly vita tárgya, sőt belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye.

London öt nagy nemzetközi repülőterének összesen is mindössze hat kifutópályája van. Csak Heathrow-n - a világ legnagyobb nemzetközi forgalmú repülőterén - működik két pálya, de ezek kapacitás-kihasználtsága is 99 százalékos. A többi londoni légikikötőben csak egy-egy pályán zajlik a forgalom, miközben például az amszterdami Schiphol repülőtérnek egyedül hat pályája van. Heathrow, a legnagyobb londoni repülőtér környéke azonban sűrűn lakott, így gyakorlatilag lehetetlen egy újabb pálya kialakítása, és a többi légikikötő környékének lakossága is mereven ellenzi a bővítéseket.

A jelenleg formálódó elképzelések közül a Temze torkolatában, mesterséges szigetre építendő új repülőtér lenne a legdrágább, és szakértői vélemények szerint ezért ennek a megvalósulása a legvalószínűtlenebb. Egy ilyen beruházás óvatos becslések alapján is kb. 17 ezer milliárd forintba kerülne, és csak több évtized múlva valósulhatna meg.