Martonyi '56-ról: Nagy dolgokban nincsen kis nép

A külügyminiszter, aki 1956-ban 12 éves volt és Szegeden élt, négy személyes emlékképben idézte fel a „csoda”, a forradalom történetét. „Mit tudhatott egy ilyen korú gyerek a szabadságról és a zsarnokságról? Mindent és semmit” – mondta.

Elmesélte, hogy apja október 16-án miként újságolta el a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) szegedi csoportjának megalakulását, hogyan lőttek bele a tömegtűntetésbe október 26-án, hogy milyen lelkes szabadságpárti beszédek hangzottak el október 29-én a városháza erkélyéről, és hogyan álltak át akkor a katonák a forradalom oldalára. Elmondta, milyen megrázkódtatást okozott november 4-én a szovjet invázió.

„Egy gyerek felnőtté vált, egy nép pedig felébredt és tudtára adta a zsarnoknak, hogy nincs tovább” – összegezte a forradalom napjainak történetét. „Nagy dolgokban nincsen kis nép” – jelentette ki Martonyi – „Csak bátorság és a helyes ügybe vetett hit, a jó és a rossz, a hazugság és az igazság, a szabadság és a zsarnokság közötti biztos és világos döntés számít.”

A külügyminiszter a sokkal később kivívott szabadságért köszönetet mondott a szabadságharc mártírjainak, a magyar menekültek tízezreit befogadó Amerikának, és az amerikai magyaroknak, „akik átsegítettek mindannyiunkat a sötét évtizedeken.”

„Az 1956-os magyar forradalom a zsarnokság bukásának kezdete, egy fényes, követendő példa volt” – hangsúlyozta Mario Diaz-Balart kubai származású republikánus képviselő. Rámutatott, hogy a diktatúrák azóta is erőszakkal fojtják el azokat, akik szabadságjogaikat követelik. Méltatta Orbán Viktornak és Magyarországnak az azok iránt tanúsított szolidaritását, akik még mindig harcolnak a szabadságukért.

„A magyar szabadságharc annak bizonyítéka volt, hogy az emberiség szabadnak született” – jelentette ki Donald Rumsfeld, a Bush-kormány védelmi minisztere. Elmondta: még ma is élénken élnek benne az 1956-os forradalom képei, amelyeket akkor látott, amikor maga is annyi idős volt, mint a szabadságharcosok.

George Pataki, New York állam volt republikánus kormányzója arról beszélt, hogy az apját csak egyszer látta sírni: akkor, amikor a szovjet tankok elfojtották a magyar forradalmat. Mint mondta, a magyar szabadságharc elbukott ugyan, de a hatása hatalmas volt a világra, így Ronald Reaganre, Margaret Thatcherre és II. János Pálra is, akiknek amerikai elnökként, brit miniszterelnökként, illetve pápaként kulcsszerepük volt a kommunizmus megdöntésében.

Lee Edwards történész, a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnöke köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiért Magyarország elsőként ajánlott fel anyagi támogatást – egymillió dollárt – a Nemzetközi Kommunizmus Múzeum washingtoni megépítésére. Az építkezést a tervek szerint 2017-ben, az orosz bolsevik forradalom 100. évfordulóján fogják megkezdeni.

A magyar forradalom hősei előtt videóüzenetben tisztelgett Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter és Robert Hernandez republikánus képviselő.

A gálavacsorán a Szegeden született Francia Zsuzsanna, aki 2008-ban Pekingben és 2012-ben Londonban is tagja volt az olimpiai bajnok amerikai evezős nyolcasnak, arról beszélt: büszke arra, hogy az aranyérmeit „megoszthatja” Magyarország és az Egyesült Államok között.