Az állami szabályozás szükséges, de negatív hatással lehet a digitális szolgáltatások fejlődésére – hangzott el az MCC konferenciáján.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) adott otthont az Alapvető állami funkciók a platformszabályozásban című nemzetközi konferenciának, ahol a következő kérdéseket vizsgálták meg: milyen feladatai és funkciói vannak vagy lehetnek az államnak a platformszabályozásban, vagy éppen milyen kihívásokkal kell szembenézni a jogalkotóknak a médiajog területén? Milyen nehézségekbe ütközik az adatvédelem és a versenyjog?
A rendezvényt Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese nyitotta meg.
„A média szabályozása olyan, mint a Hidrával való harc: ha az egyik fejét levágják kettő nő a helyére”
– jegyezte meg. Lánczi szerint pont e miatt a szélmalomharc miatt kell megérteni a platformszabályozás jogi alapjait, valamit a tapasztalatok megosztásával segíteni kell a különböző szabályozó szervek munkáját.
Sulyok Márton, az MCC Közjogi Műhely mint szervező részéről arról beszélt, hogy a megváltozott technológiai környezetben miért szükséges az „alapvető állami funkciók” uniós diskurzusból ismert kérdésével foglalkozni, és hogy miért és milyen leckék tanulhatóak más jogrendszerek szabályozási mintáinak vizsgálatából, tekintettel az állam, a szuverenitás és a szubszidiaritás fogalmainak változására a digitális térben.
A plenáris előadások sorában elsőként James C. Cooper, a George Mason Egyetem professzora szólalt fel, akit Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja követett. Az amerikai szakember felhívta a figyelmet arra, hogy
de ennek ellenére nem feltétlenül mondanak le az online szolgáltatások használatáról.
Cooper professzor példákon keresztül kifejtette azt is, hogy az állami szintű magánszféravédő-szabályozás negatív hatással lehet a digitális szolgáltatások fejlődésére. A szabályozó előtt az a lehetőség is ott áll, hogy a kihívásokra a status quo fenntartásával ad választ, és nem új szabályozás létrehozásával – zárta gondolatait a szakértő.
Bartóki-Gönczy Balázs érintette az amerikai tartalomszabályozás közelmúltbéli reformjainak kérdését, majd rátért az európai megoldások ismertetésére, bemutatva az uniós szabályozás sokrétűségét, valamint az az országonkénti médiaszabályozás aktuális kérdéseit, több pontban összegezve, hogy az állam alapvető funkciói miben nyilvánulnak meg a platformok szabályozása területén.
E körben beszélt
mint a szabályozás elengedhetetlen előfeltételéről, valamint arról, hogy az államnak a piac, a demokrácia és a felhasználók védelme is alapvető funkciója.
Fotó: Pixabay
A privát cégek ma olyan infrastruktúrát birtokolnak, amely nélkülözhetetlen a kommunikációhoz, utazáshoz, fizetéshez, és ez mindent megváltoztatott. Randy E. Barnett, a Georgetown University alkotmányjog-professzora volt az MCC vendége!
Új vezetők, régi célok, változó politikai környezet – ezek határozták meg a Fidesz tisztújító kongresszusát. A tanácskozáson nemcsak személyi kérdésekről döntöttek, hanem a párt jövőbeli működésének irányairól is. Mit üzennek a szervezeti változtatások, és milyen stratégiával készül a Fidesz a következő időszakra?
Kifejezetten a nyári szezonra fókuszálva.
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Másfél éve véget ért a szíriai polgárháború, azonban mindössze 10 ezer szír döntött a hazatérés mellett.
Július elsején várható végső döntés.
