Pártállami ügynökből kormányfő, majd Gyurcsány „áldozata”: nyolcvanéves Medgyessy Péter

Gyurcsány Ferencet jobb embernek hitte; volt kampányfőnökével, Dobrev Klárával már nem tartja a kapcsolatot; korábbi riválisát, Orbán Viktort viszont „nagyon normális” embernek tartja. Október 19-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Medgyessy Péter egykori pénzügyminiszter, kormányfő, aki sokat köszönhetett az Apró- és a Dobrev-családnak. Akár a rendszerváltás előtti, akár az azt követő éveket nézzük. Portrénk Magyarország volt miniszterelnökéről.

***

„A jóból is megárt a sok” – reagált megkeresésünkre a szocialisták korábbi listavezetője, jelezve, épp az imént adott interjút egy másik portálnak, azonban a későbbiekben ismét áll rendelkezésünkre.

Medgyessy Péter 1942. október 19-én született Budapesten. Édesapja, Medgyessy Béla minisztériumi osztályvezetőként is; édesanyja, Szolga Ibolya tolmácsként dolgozott. Diplomáját 1966-ban szerezte meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, (Apró Piroskával egyetemben – akivel egy ideig randizott is); később pedig ugyanitt védte doktori értekezését is.

Medgyessy kiválóan tud franciául, románul, de angolul és oroszul is beszél. „Családunk, az erdélyi családokra jellemző módon, kötődött a francia kultúrához, művészetekhez. Szüleim egészen kiválóan beszélték a nyelvet. Nekem már gyermekkoromban meg kellett tanulnom franciául, sőt eredeti nyelven kellett olvasnom Dumas és Balzac regényeit. Az egyetemen is a francia nyelvet választottam. Ez kihívás volt nekem, aminek hasznát felnőtt fejjel tapasztalhattam meg. A francia nyelv ismerete nagy segítségemre volt pályám során, hiszen azt kevesebben beszélik, mint az angol vagy a német nyelvet. Így a francia partnerek nagyra értékelték, hogy valaki saját anyanyelvüket tisztességesen beszéli” – nyilatkozta a francia becsületrend átvételekor a Magyar Nemzetnek.

legelső munkahelye rögtön a Pénzügyminisztérium lett, ahol 1982-ig vezető pozíciókat töltött be. Ezután előbb pénzügyminiszter-helyettesként, majd a tárca vezetőjeként dolgozott, hogy aztán a rendszerváltoztatás hajnalán az MSZMP Központi Bizottságnak tagjaként valamennyire alakítója, illetve szem- és fültanúja legyen a „békés átmenetnek”.

Pénzügyi, tehát adó- és bankreformi munkássága, illetve a privatizációt lehetővé tévő társasági törvény kidolgozása mellett 1977 és 1982 között, D-209-es kódszámon szigorúan titkos tisztként jelentett a munkatársairól. Hivatalosabban fogalmazva: III/II-es ügynökként kémelhárítóként ténykedett. „Engem azért kerestek meg, mert azt mondták, hogy szükségük van egy pénzügyi szakemberre, aki szakmai alapon tud védelmet biztosítani a különböző hírszerzésekkel szemben. (…) Nem volt semmi szégyellni valóm. Akinek szégyellni valója volt a múltban, annak természetesen nem szabad elvállalnia egy ilyen tisztséget. Én senkinek nem ártottam. És hogy részes voltam abban, hogy fennmaradjon a rendszer? Egy minisztériumi osztályvezető is részes volt ebben. Mindenki kiszolgálta a rendszert mindaddig, amíg nem nyílt meg az út a rendszerváltás felé” – magyarázta korábban a Mandinernek.

Útban a miniszterelnöki székért

1990-et követően Medgyessy Péter a piaci szférában helyezkedett el, ám mint az később kiderült: csak ideiglenesen. Először a francia Paribas Bank Rt. magyarországi, majd a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója lett. Ám Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) akkori miniszterelnöke visszahívta: ő váltotta Bokros Lajost a pénzügyminisztérium élén. Az első Orbán-kormány alatt újra a piaci szférában találta magát, 2001-ig az Inter-Európa Bank igazgatóságának elnöki és az Atlasz Biztosító Rt. alelnöki posztját töltötte be.

Ez idő tájt kezdődött a szocialisták „második reneszánsza”, amely a 2002-es, máig véleményesnek tartott választási győzelemben csúcsosodott ki. Legalábbis kívülről.

Belül ugyanis óriási harcok zajlottak: Horn még nem engedte el az MSZP kezét, hiszen jelöltje, Kovács László akkori pártelnök állítólag miniszterelnöki bársonyszékről álmodozott, hasonlóképp, mint az Egyesült Királyságból „visszatérő” Németh Miklós, valamint a párton kívüli Medgyessy.

Végül utóbbi lett a befutó. Többek között annak köszönhetően, hogy Németh idejekorán belebegtette a szocialista vezérkar „szanálását”, amely ezért mögé állt be; illetve azért, mert olyan embereket tudott behozni a kampányába, akik nem voltak érintettek a belharcokban. Így Dobrev Klárát, Gál J. Zoltánt, Braun Róbertet és Keszthelyi Andrást. Gyurcsány Ferencről, Ron Werber kampánygururól nem is beszélve.

Az a bizonyos száznapos program

„Hány orvos, egészségügyi szakdolgozó ment volna ki már 2004-től külföldre, ha akkor nincs 50 százalékos béremelés? Hány pedagógus fordult volna el a pályától, ha én ezt nem csinálom meg? És hogyan élnének a nyugdíjasok? Én erre büszke vagyok, most is helyesnek és baloldali programnak tartom” – értékelte korábban portálunknak Medgyessy Péter a száznapos választási programját, amely minden bizonnyal hozzásegítette a kormányfői székhez.

Utóbbin ügynökmúltjának nyilvánosságra kerülése sem ejtett csorbát.

2003-ban viszont ismét mozgolódás indult: immáron saját kabinetén belül, a sporttárca vezetőjének irányából. Gyurcsány Ferenc kormányfői stratégiai tanácsadóként, majd szakminiszterként napi és személyi kérdésekkel nem igazán foglalkozott, az MSZP megújítása (másként fogalmazva: a hatalom átvétele) sokkal jobban érdekelte a politikust. Ez odáig vezetett, hogy majd egy év alatt nem csupán a jelölő pártja, de a koalíciós partner, az SZDSZ is kifarolt a miniszterelnök mögül. Bajait tetézték a 2004-es európai parlamenti választások kudarcai és az aranyköpései, azok a bizonyos nehéz szavak: „útelágazhoz, útelágadozáshoz értünk”.

Medgyessy 2004 augusztusában jelentette be távozását. Ezt a szocialisták „sajnálattal, de megértéssel” fogadták, és közölték: az SZDSZ-szel egyeztetve új miniszterelnököt jelölnek. Kiss Péter és Gyurcsány párharca végül utóbbi irányába dőlt el, a hó végi rendkívüli kongresszuson Toller László és Botka László jelöltje 624 szavazatot, Szili Katalin és Lendvai Ildikó preferáltja 453 voksot kapott.

Szijjártótól vehetett át kitüntetést

Utóda utazó nagykövetnek nevezte ki Medgyessy Pétert, aki negyvennégy országban tett hivatalos látogatást. Nemzetközi konferenciákon, személyes egyeztetéseken kellett korteskednie magyarországi befektetések mellett. Megbízatása csak 2008 májusáig tartott, vélhetően azért, mert

A francia becsületrend és sok egyéb nemzetközi kitüntetés mellett 2015 novemberében a Magyar-Kínai Barátságért Kitüntető Díjat vehette át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől.

Legutóbb idén májusban, a Partizánnak adott interjújában nyilatkozott egyébként bővebben közéleti kérdésekről. Akkor méltatta Orbán Viktort, aki szerint példát mutatott 2002-ben, hogyan kell felállni. Medgyessy Péter felidézte, a „2002-es választás Orbánnak és a Fidesznek egy nagy mellbecsapás volt. (...) De egy nem is annyira formális beszélgetésen már akkor elmondta nekem, hogy nézd, »én vissza fogok jönni«. Erre ő tudatosan készül. Nem nyalogatta a sebeit, nem nyavalygott, hanem fogta magát, feladta a pártelnökséget, és elkezdte a hátteret szervezni, (...) és nem hagyott senkit sem az útszélén” – emlékezet vissza az egykori baloldali miniszterelnök.

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád