Homokba dugta a fejét a Washington Post: „nem lát összefüggést” a migráció és a terrorizmus között
A neves amerikai lap rendületlenül hitetlenkedik.
Bírókat és jogászprofesszorokat egyesítő NGO-k perlik az Európai Unió Tanácsát azért, mert szerintük az uniós miniszterek jogellenesen hagyták jóvá Lengyelország helyreállítási pénzeit.
Négy nem kormányzati szervezet augusztus 28-án beperelte az Európai Unió Tanácsát az Európai Bíróság előtt. A keresetet négy NGO, a European Association of Judges, az Association of European Administrative Judges, Judges for Judges és a Magistrats Européens pour la Démocratie et les Libertés (MEDEL) indította.
Az NGO-k misszióiban az a közös, hogy mind a négyen vállalták, hogy EU-szerte védelmezik a bírói függetlenséget és pártatlanságot. A négy NGO közül háromban lengyel nemzetiségű bíró is tevékenykedik.
Az eljárást azért indították, mert az NGO-k szerint az Európai Tanács miniszterei tévesen határoztak arról, hogy Lengyelország teljesítette jogállamisági mérföldköveit. Ennek előzménye, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét.
Ezzel az Európai Bizottság lényegében azt mondta ki, hogy Lengyelország megfelel a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásoknak, egyszersmind tükrözi az EU általános célkitűzéseit a gazdaság zöldítésére, digitalizálására és versenyképesebbé tételére vonatkozóan.
Ezt követően, június közepén az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei az EU Tanácsában (nem összetévesztendő az Európai Tanáccsal és az Európa Tanáccsal) elfogadták a lengyel terv jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatot. Ennek alapján
Ebből 23.9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 11.5 milliárd euró kölcsön.
Amint az az ügyben felperesi minőségében érintett Kees Sterk bíró, maastrichti jogászprofesszor Twitter-bejegyzéséből kiderül, az eljárás neve úgy nevezett „nem priviligeziált megsemmisítési eljárás”. Megsemmisítés iránti keresetet a tagállamok, európai intézmények, sőt magánszemélyek is indíthatnak, amennyiben úgy ítélik, hogy valamely jogi aktus ellentétes az uniós joggal. A négy NGO álláspontja, hogy Lengyelország nem teljesítette azokat a „mérföldköveket”, amelyek a bírói függetlenség hatékony védelmét biztosítanák.
A per célja ennek megfelelően a Lengyelországot 35.4 milliárd euróra jogosító határozat megsemmisítése.
Hogy ez sikerrel járjon,
az NGO-knak mindenekelőtt „személyes és közvetlen érintettségüket” kell igazolniuk az Európai Bíróság előtt.
Az NGO-k az általuk foglalkoztatott lengyel nemzetiségű bírákra tekintettel tehát arra hivatkozhatnak majd, hogy az Európai Unió Tanácsa hiába hagyta jóvá a Brüsszel által előirányzott lengyel reformokat, az igazságszolgáltatást továbbra sem tartják függetlennek. Ha ez nem sikerül, az Európai Bíróság érdemben nem foglalkozik tovább az üggyel.
A per célja lehet az is, hogy mindaddig, amíg a per folyamatban van, Lengyelországnak ne lehessen kifizetni az Európai Unió Tanácsa által megállapított összeget. Ezt a feltételezést erősíti Guy Verhofstadt Twitter-bejegyzése is, amelyben a liberális politikus a következőket írja:
"Üdvözlet az új politikai év kezdetén, amely során Európa régi politikai problémái továbbra is az asztalon pihennek... Játsszon bármilyen fontos szerepet is Lengyelország Ukrajna megsegítésében, NEM fogja megkapni az EU helyreállítási pénzeit, hacsak nem állítja vissza teljes mértékben a jogállamot !"
Verhofstadt Twitter-bejegyzéséből kiderült, hogy a politikai célokat lobbista jogászprofesszorok is igyekeznek kiszolgálni. A politikus bejegyzése a The Good Lobby Profs nevű NGO Twitter-oldalára hivatkozik. Az NGO sajtóközleményben ünnepelte a „precedensértékű” bírói kezdeményezést, egyszersmind posztjában kijelentette, hogy
annak a továbbiakban is annak „lándzsahegyeként” kíván fellépni.
Amint az a nem kormányzati szervezet honlapján is olvasható, a The Good Lobby Profs intézményi támogatói között a Guerilla Foundation és az Adessium Foundation mellett a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) is feltűnik.
Lengyelország prominens kormánypárti politikusai a nyár közepén jelezték, hogy kezd sok lenni számukra mindaz, amit az Európai Unió a Lengyelországot illető helyreállítási pénzek kapcsán művel. Varsó álláspontja, hogy minden, Brüsszel által számonkért mérföldkövet teljesítettek – nincs tehát akadálya annak, hogy a pénzeket folyósítsák számukra.
Jarosław Kaczyński szerint valójában nem is a jogállamisági kérdés megnyugtató rendezése a cél, hanem a fejlemények egy „nagyobb összeesküvés részei”, amelynek tétje az, hogy Lengyelországot végül megtörve végleg Németország igája alá hajtják.
„Egy független, egyszersmind gazdasági, szociális és katonai értelemben erős Lengyelország akadályt jelent a szemükben”
– hangsúlyozta a pártelnök, akinek szavait a PiS főtitkára is megerősítette a lengyel közszolgálati rádióban.
„Ha az Európai Bizottság neki próbál nyomni bennünket a falnak, nem marad más választásunk, mint hogy a teljes arzenálunkkal tüzet nyissunk” – ez a nyilatkozat Krzysztof Sobolewskitől, a Jog és Igazságosság (PiS) főtitkárától származik, akinek mondandója azt ígéri, hogy Lengyelország kész minden fórumon vétózni az EU kezdeményezéseit és jogi úton támadni az Európai Bizottságot.
Sobolewski az interjúban azt is kilátásba helyezte, hogy Lengyelország Ursula von der Leyen bizottsági elnök leváltása érdekében is lépéseket tehet.
Kép: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP