Nemcsak ritkán vizsgált, de nehezen is körüljárható terület a külföldön élő magyar diaszpóra feltérképezése. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete ezért online közvéleménykutatást indított a külföldre költözött magyarok körében.
Tóth Bettina írása
Ha a társadalom összetétele szempontjából vizsgáljuk a magyar történelmet, látható, hogy számos időszakban zajlott (be- és) kivándorlás az ország területén. Az indikátorok korszakonként változóak, a háborútól kezdve a politikai meggyőződésen át a megélhetésig számos tényező meghatározó szerepet játszott az anyaországi magyar társadalom, illetve a diaszpóra ki- és átalakulásában.
Az elmúlt másfél évtizedben az uniós csatlakozást, valamint a munkaerőpiaci liberalizációt követően ismét megerősödött a kivándorlási kedv a magyarok körében, habár pontos adatok kevésbé állnak rendelkezésre,
Az egzakt felmérés nehézségét az is adja, hogy nem azonos feltételek mentén választják a külföldi életet honfitársaink: vannak, akik életvitelszerűen élnek egy másik országban családjukkal, valakik nélkülük, de akár megkülönböztethetünk egy olyan csoportot is, akik hetente, kéthetente vagy havonta ingáznak munkahely szerinti és a magyarországi lakóhelyük között.
Az is bonyolítja továbbá a felmérést, hogy sokan nem jelentkeznek ki anyaországi lakóhelyükről, valamint a célországok adminisztratív rendszerei a magyartól eltérőek. Ugyanakkor az elmúlt években készültek erre vonatkozó statisztikák mind a kormányzati, mind a civil szférában.
Mit tudunk a korábbi mérésekből?
A legutolsó kiterjedt mérést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végezte el 2016-ban, amely a külföldre költözés tervezését mérte többek között az életkor, nem, iskolázottság és jövedelem kategóriák mentén, valamint kísérletet tett a kivándorlás mértékének
meghatározására is. Ez alapján
azonban a pontossága ennek is megkérdőjelezhető, hiszen nem vették bele azon személyeket, akik teljes háztartással költöztek egy másik országba.
Számos intézmény és projekt foglalkozott korábban a külföldön élő magyar diaszpóra felmérésével, amelyet a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete összesített. A korábban említett akadályok miatt nem reprezentatív adatok szerint 116 ezertől (Munkaerő-felmérés – 2016) 637 ezerig (ENSZ tükörstatisztika – 2017) terjed a külföldön élő magyarok száma. Az Eurostat adatai alapján továbbá kirajzolódik, hogy a 2010-es évek közepén tetőzött a kivándorlás, azonban
Célországként pedig Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság, Svájc, Hollandia és az Egyesült Amerikai Államok jelentek meg leggyakrabban.
A KSH számai, továbbá a fent megnevezett adatok kiegészítésére és megértésére szolgál a Kisebbségkutató Intézet által végzett felmérés 2019-ből, ahol két online közvéleménykutatás és több interjús adatfelvétel során mintegy húszezer külföldön élő magyart tudtak elérni. A kérdőívekben többek között a költözés motivációira, a kinti életkörülményekre, a szubjektív helyzetértékelésre, valamint az anyaországgal való kapcsolatokra helyezték a hangsúlyt.
Míg a korábbi mérésekben Svájc és Hollandia is a kiemelt célországok közé tartozott, a kutatóintézet saját mérésében ez a két ország nem kapott hangsúlyos szerepet. Nem úgy, mint az Egyesült Királyság, Németország vagy az Európai Gazdasági Térség más országai. A kivándorlás motivációját pedig többnyire a jobb munkalehetőségekben és a magasabb életszínvonalban határozták meg a válaszadók. A munkalehetőségek valóban hajtóerőt jelenthettek a megkérdezetteknél, hiszen 48 százalékuk már rendelkezett állással külföldön a megérkezés pillanatában.
A kutatás során az egyén társadalmi integrációjára is hangsúlyt fektettek, amely ez esetben a külföldi magyar közösség kohéziójára is értendő. Ennek eredményeként kiderült, hogy az Egyesült Államokba történő kiköltözés során a válaszadók közel 16%-a kapott segítséget az ott élő magyar közösségtől, más országokban ez az arány 11 százalék körül mozgott. Szintén az Egyesült Államokban élőknél figyelhető meg magasabb számban a magyar kulturális programokon történő részvétel is, köszönhetően a jól kiépült intézményrendszernek.
Az európai országokban élők alacsonyabb mértékben élnek a magyar kötődésű lehetőségek kiaknázásával, ami a földrajzi közelséggel is magyarázható, hiszen számukra kevésbé elérhetetlen a hazalátogatás. Az intézményesülés másik letéteményese a hétvégi magyar iskolák működtetése, amelyek látogatottsága szintén a tengerentúlra költözött magyarok esetében volt magasabb.
Folytatódik a kutatássorozat
Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a külföldre vándorolt magyarok életét és annak körülményeit a megváltozott világrendben, a Kisebbségkutató Intézet újabb online felmérést indított. Ez az adatfelvétel a kivándorlás okai, az integráció és a más magyarokkal történő kapcsolatápolás mellett például arra is kitér, hogy a határon túl élő magyarok életére milyen hatással bír(t) a COVID-19 világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború.
Nyitókép: Utasok érkeznek a Wizz Air légitársaság londoni járatával a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre 2017. október 4-én (MTI/Kovács Tamás)
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
Politikai eszközökkel támadják Magyarországot.
A Gondosóra az elmúlt években több mint 70 ezer alkalommal mentett életet, és több mint 660 ezer esetben nyújtott általános segítséget a hétköznapokban.
Juhász Ferenc szerint a volt vezérkari főnöknek fegyvertartási engedélye lehetett, viselési viszont valószínűleg nem.
Miközben az Egyesült Államokban milliók gyászolják Charlie Kirk konzervatív véleményvezért, tömegek ünneplik a meggyilkolását.
„A reakciómra nincs mentség, de nem könnyű elviselni, ha kilencven percen át sértegetnek.”
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
Politikai eszközökkel támadják Magyarországot.
