A hurrikán szeme: Florida

Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.

Szülői jogok az oktatásban (Parental Rights in Education Bill) – ez a címe annak a törvénynek, amely hetek óta lázban tartja az Amerikai Egyesült Államok közvéleményét. A jogszabályt Florida kormányzója, a republikánusok elnökaspiránsa, Ron DeSantis március végén írta alá. Jellemző, hogy bár a törvényben nemhogy a meleg, de még a homoszexuális kifejezés sem szerepel, az amerikai közvélemény többsége ma „Ne mondd ki azt, hogy meleg!” (Don’t Say Gay Bill) néven ismeri a törvényt. Ez nem kis részben a média címkéző munkamódszerének a következménye.

Akárhogy is, az indokolások szerint a törvény biztosítja a jogot a szülőknek arra, hogy eldöntsék, mikor és milyen körülmények között avatják be gyermeküket azokba a problémákba, konfliktushelyzetekbe, amelyek a nemi éréssel, szexualitással és egyébként az lmbti-jelenséggel kapcsolatban felmerülnek. DeSantis a törvény aláírásakor úgy fogalmazott: így a szülők biztosra vehetik, hogy az iskolákban ideológiai manipuláció helyett oktatás zajlik majd.

„Az állam normái szerint tilos az iskolák alkalmazottai vagy harmadik felek által szexuális irányultságra vagy genderidentitásra vonatkozó eligazítást tartani az óvodák mindhárom évfolyamában, illetve egyéb, a gyermek életkorának, fejlődésének nem megfelelő módon” – áll a törvényben. Ha a nevelési intézmény megsértené ezeket a szabályokat, a szülőnek a törvény erejénél fogva nyílik meg a joga arra, hogy pert indítson az ellen az iskolakörzet ellen, ahol a törvénysértés bekövetkezett.

Mivel a jogszabály több helyen is pontosításra szorul, a végrehajthatóság érdekében az egyik záradék feladatot is ró az oktatásügyre. Az érintett tárcának ugyanis minél hamarabb felül kell vizsgálnia azokat a normákat, alapelveket, gyakorlatokat, amelyek nincsenek összhangban az új szabályokkal. Szakértői vélemények arra is rámutatnak, hogy a 2021 júniusában elfogadott magyar gyermekvédelmi törvény inspirációként hathatott a hasonló tengerentúli kezdeményezésekre. Kelli Buzzard, a Mathias Corvinus Collegium és a Hungary Foundation kutatója is lát hasonlóságot a magyar és a floridai jogszabály között. Hozzáteszi azonban azt is, hogy bár a kultúrharc itthon és a tengerentúlon is ugyanarról szól, az Egyesült Államokban a tét ma sokkal nagyobb. Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a baloldali-liberális szövetségi kormányzat és a hasonló beállítottságú média élesen bírálja az ilyen típusú jogalkotási trendet. Az elmúlt évtized során látványos progresszív fordulaton áteső szórakoztatóipari óriás, a The Walt Disney Company látványos vergődése azonban újabb tanulsággal szolgálhat a politikai aktivizmust fontolgató nagyvállalatok számára.

A Disney jelentős érdekeltséggel rendelkezik Florida államban: száztizenegy négyzetkilométer alapterületen üzemeltet négy vidámparkot és két víziparkot, ötvennyolc­millió fős éves vendégforgalommal. A floridai helyszínek a világvállalat leglátogatottabb parkjai. A floridai kormányzat jelentős támogatást nyújt a Disney-nek. A pénzügyi érdekek tehát azt diktálnák, hogy a társaság jó kapcsolatot ápoljon az állam vezetésével. Kezdetben ez a logika működött a szülői jogokról szóló törvény kapcsán is. A Disney a 2022-es ülésszak megkezdését megelőzően összesen százkilencvenezer dollárral támogatta a gyermekvédelmi törvényről szavazó republikánusokat. A progresszív közvélemény unszolására azonban utóbb szembehelyezkedett a törvényjavaslattal – pedig ebben az államban szenvedheti el a legnagyobb veszteségeit, ha pragmatikus gondolkodás helyett politikai ellenzékként próbál viselkedni.