Hasznos munkaerőként is tekinthet a Nyugat az ukrán menekültekre – Janik Szabolcs a Mandinernek

Egyelőre minden Ukrajnával szomszédos ország példásan jár el a menekülők befogadásában, erőn felül teljesítve alapvető ellátásukban – mondta lapunknak Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet operatív igazgatója az ukrán-orosz háború kapcsán, hozzátéve, egyelőre pontosan nem lehet tudni, hogy a menekültek közül mennyien távoznak tovább Nyugat-Európába. Azt pedig, hogy mennyien és milyen ütemben térnének majd haza, nyilván attól függ, hogyan és mikor sikerül lezárni a fegyveres konfliktust.

Az operatív igazgató szerint

Az persze más kérdés, hogy ha a háborús helyzet, az energiaválság és a szankciós politika miatt az EU gazdasága is megroppan, akkor vajon sikerül-e a több százezres/milliós potenciális tömeget integrálni – húzta alá Janik Szabolcs.

Lopakodó jogalkotás

Arra a kérdésünkre, hogy vajon a nyugati államok tesznek-e különbséget a gazdasági migránsok és az ukrán menekültek között, kifejtette: a tagállamok döntöttek az úgynevezett átmeneti védelmi irányelv aktiválásáról, melynek értelmében az Ukrajnából menekülők automatikusan egy éves tartózkodási lehetőséget kapnak, amely három évre meghosszabbítható. Munkát vállalhatnak, minden nagy ellátórendszerhez hozzáférnek valamennyi uniós tagállamban. A jogszabály szolidaritási elemet is tartalmaz, amelynek értelmében egy szolidaritási platform segítségével lehetőség nyílik a menekülők szétosztására. Ez egy viszonylag tiszta helyzet, mindenki egyetért az ukrajnai menekültek megsegítésében – és persze, ahogy említettem, lesznek olyanok, akik munkaerőpiaci szempontból „örülni” fognak az érkezésüknek – fogalmazott az operatív igazgató.

Ahogy felhívta a figyelmet: az ukránok eddig is tömegesen vállaltak legálisan munkát uniós tagállamokban, van tapasztalat bőségesen a foglalkoztatásukról. És tulajdonképpen

Az operatív igazgató szerint azonban a mostani helyzetet nem szabad összekeverni az elmúlt éveket uraló migrációs tárgyú vitákkal, hiszen az Európai Unió déli (külső) határára elsődlegesen nem szomszédos országban dúló háború elől menekülők érkeznek. Ennek megfelelően a külső határok megvédését támogató és az irreguláris migrációt erőteljesen elutasító tagállamok nem fognak belemenni semmilyen „lopakodó” jogalkotásba, amely ezt a különbséget elmosná.

Résen kell lenni

Janik Szabolcs hozzátette: az elmúlt évek – sőt, évtizedek – tapasztalata azt mutatja, hogy az Európán kívülről érkező gazdasági bevándorlók, menekültek sokkal lassabban integrálódnak a fogadó ország munkaerőpiacára. Ráadásul ellátásuk, átképzésük, nyelvi oktatásuk súlyos milliárdokat emészt fel. Természetesen a nyelveket beszélő, magasan képzett munkaerőnél könnyebb és gyorsabb is a megtérülés (ez nem csak az ukránokra igaz, lásd például szír orvosok „elszívása” Németországba). Ukrajna esetében kétségtelenül előnyt fog jelenteni a kulturális közelség, illetve a már említett tapasztalat az ukrán munkaerő alkalmazásában.

Janik Szabolcs szerint abszolút igaz, hogy így a nyugat-európai országok nagyobb potenciált látnak a munkaerőpiaci lyukak betömésére. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy az ukrán állampolgárok eddig is vízummentesen utazhattak az EU területére, hosszabb foglalkoztatásukra is minden lehetőség adott volt a tagállamok számára – mondta az operatív igazgató.

Janik Szabolcs ezzel együtt aláhúzta:

Akik bejutottak és menedékkérelmet nyújtottak be, majd jogerős döntést kaptak kézhez arról, hogy nem maradhatnak az EU területén – érkezzenek bárhonnan is –, azokat továbbra is repatriálni kell. Az más kérdés, hogy körülbelül 10-ből 3 embert sikerül átlagosan hazaküldeni az Unióból. Az ukrajnai helyzetet nem érdemes és nem is szabad összemosni az Európát célzó illegális bevándorlással. Persze, lehetséges, hogy többen is ezt szeretnék – ezért kell most nagyon résen lenni, miközben mindent megteszünk az Ukrajnából érkezők megsegítéséért.

Fotó: MTI/EPA-PAP/Darek Delmanowicz