Beavatkozásnak azt hívják, amikor Oroszország bevonul Kazahsztánba leverni az ottani tüntetéseket.
„Amikor Donald Trump a nyilvánosság előtt kinyilvánítja, hogy Orbán győzelmét óhajtja, az nem beavatkozás a magyarországi választásokba.
Amikor Orbán Viktor Litvániába utazik, hogy a kereszténydemokrata kormány mellett kampányoljon, az nem beavatkozás a litván választásokba. (Kubilius elvesztette a választást.)
Amikor Orbán Viktor Grúziába/Georgiába utazik, hogy a kereszténydemokrata kormány mellett kampányoljon, az nem beavatkozás a grúz/georgiai választásokba. (Szakasvili elvesztette a választást.)
Amikor Orbán Viktor Szlovéniába utazik, hogy a kereszténydemokrata kormány mellett kampányoljon, az nem beavatkozás a szlovén választásokba. (Jansa megnyerte a választást.)
Amikor az európai intézmények végzik a dolgukat és megállapítják, hogy Magyarországon tíz év óta folyamatosan sérül a jogállamiság, az beavatkozás a magyarországi választásba.
Csak, hogy jobban értsük.
Azért a magam véleményét is ideteszem: Egyik sem beavatkozás a választásba. Szabad világ van, ott kampányol Orbán is, ahol és akiért jónak látja. Ezt tartalmi okokból lehet vitatni, lehet neki örülni, ki-ki politikai ízlése szerint. De beavatkozásnak nem ezt hívják. Beavatkozásnak azt hívják, amikor Oroszország bevonul Kazahsztánba leverni az ottani tüntetéseket. Az bizony durva beavatkozás, nagyban hasonlít 1956-hoz.
Hja, hogy Orbán ezt nem beavatkozásnak tartja, hanem dicsérendő politikai lépésnek? Lelke rajta, és a rá szavazók lelke is. Azokról beszélek, akik annyira szeretnek másokat kommunistázni.”
Fotó: PETRAS MALUKAS / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
