A családok támogatásával, jókora fejlesztési csomaggal, a restitúciós ügyek pályára állításával, a román–magyar párbeszéddel és a nemzeti kisebbségek helyzetének törvényi rendezésével foglalkozik a vezető erdélyi magyar erő. A marosszentgyörgyi pártkongresszus után kérdeztük az RMDSZ elnökét.A családok támogatásával, jókora fejlesztési csomaggal, a restitúciós ügyek pályára állításával, a román–magyar párbeszéddel és a nemzeti kisebbségek helyzetének törvényi rendezésével foglalkozik a vezető erdélyi magyar erő. A marosszentgyörgyi pártkongresszus után kérdeztük az RMDSZ elnökét.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Optimista a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke. Kelemen Hunor december óta a román kormány miniszterelnök-helyettese, s állítása szerint nem csupán egy díszmagyart kerestek partnerei – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a tavaly szövetségből párttá alakult USR PLUS –: tartalom is van a poszt mögött. Úgy látja, ezért tudják erőteljesen képviselni a családtámogatási csomag, illetve a magyar szimbólumok használatba való visszavezetésének ügyét. A januárban kormányprogramban megígért, a kisebbségek jogállását rendező törvénycsomag is készül, főleg oktatási és kulturális kompetenciák terén hozhat újdonságot. Még tizennyolc másik nemzeti kisebbséggel is meg kell vitatni, el kell fogadtatni a kormánykoalíció pártjaival és végül a parlamenttel, ami nem lesz könnyű menet. Annyi előnye mindenesetre van az RMDSZ-nek, hogy szerencsésen kimaradt a koalíciós vitákból, ami növelte tekintélyét.
Mert viták akadnak bőven: éppen elhúzódó kormányválság van, az USR PLUS és a PNL közötti ellentétek szeptember 2-án bizalmatlansági indítványig fajultak az utóbbi párthoz tartozó Florin Cîțu miniszterelnökkel szemben. Azóta az infrastrukturális fejlesztések blokkolásával tart ellen a kisebbik román kormánypárt a nagyobbiknak. Kelemen így is derűlátó: szerinte „még van lehetőség összevarrni a szétszakadt koalíciót”, különben vagy kisebbségben, béna kacsaként kell kormányozni, vagy az eddig példátlan – most sem valószínű – előre hozott választás következik. A politikus reméli, a most lezajló PNL-es és USR PLUS-os tisztújítások után sikerül újra asztalhoz ülni.
Közben azonban nő a durván magyar- és idegenellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tábora. Sőt az USR PLUS vele közösen nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ elnöke szerint ez nem annyira meglepő, hiszen a Dacian Cioloș társelnökletével működő, állítólag progresszív és européer USR PLUS-nak van egy szélsőségesen nacionalista ága is. (Cioloș egyébként diákkorában tagja volt a náci szellemiségű Román Tűzhely mozgalomnak, ma pedig az Európai Parlament Momentumot is soraiban tudó Újítsuk meg Európát frakcióját vezeti – a szerk.) Ráadásul mind az AUR, mind az USR PLUS kemény magja – helyi szóhasználatban: szektásai – ugyanúgy rendszerrel szemben álló anarchistákból áll, csak az ellenzéki pártnál ehhez az ortodox egyház fundamentalistáinak támogatása és oltásellenesség is társul. Az AUR főleg Moldvában, elsősorban a talajt vesztett egykori ipari munkásság körében népszerű, de az USR PLUS nagyvárosban élő, informatikai értelmiséginek tartott szavazói is „inkább digitális szalagmunkások, mint a Google alapító tulajdonosai” – fogalmaz Kelemen Hunor.
Románia a kormányozhatatlanság határán – lassan egy hónapja tart a bukaresti politikai bénultság, nem látszik a kiút, a magyargyűlölő szélsőségesek előretörése és eurómilliárdok elvesztése a tét.
A galaci incidens után Bukarest egy olyan rendelkezésre hivatkozott, amely rendkívüli egyeztetést tesz lehetővé a tagállamok között.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a történtek körülményeinek feltárásához szakértői munka szükséges.
Bekérették a román külügyiminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét.
Az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezését sürgette a köztársasági elnök.
Magyarország korábbi miniszterelnöke a Romániában történt incidens kapcsán a Tisza-kormánynak is üzent.
Az akkumulátorgyártól származó zaj a mérési pontokon a határérték alatti volt.
Dörzsölhetik a tenyerüket a gyűjtők!
