Kiderül, érvényes volt-e a Sargentini-jelentésről szóló szavazás

A tárgyalási jegyzék szerint csütörtökön hoz ítéletet az Európai Unió Bírósága a Sargentini-jelentés elfogadása kapcsán indított magyar kereset ügyében.

Ismeretes: 2018. szeptember 12-én az Európai Parlament (EP), a zöldpárti holland Judith Sargentini jelentése alapján egy olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése miatt felszólította az Európai Tanácsot a 7. cikk szerinti jogállamisági eljárás lefolytatására hazánk ellen.

Az állásfoglalásra a 693 képviselő közül 448-an voksoltak igennel, 197 ellene, míg 48 képviselő tartózkodott. A szabályok szerint az eljárás elindításához kétharmados szavazati többség kellett, azonban a magyar kormány – amely már a jelentésben szereplő megállapításokat is visszautasította – álláspontja szerint ez nem valósult meg. Ezért keresetet nyújtott be az Európai Bíróságra az állásfoglalás megsemmisítése érdekében. A perbe a magyar oldalon Lengyelország is beszállt.

A kormány fő érvei szerint a szavazásnál az EP súlyosan megsértette az uniós alapszerződés vonatkozó passzusát, illetve saját eljárási szabályzatának rendelkezéseit is, miután

A kormány másik jogi érve szerint az EP elnöke elmulasztotta kikérni az alkotmányügyi bizottság véleményét az eljárási szabályzat értelmezésére vonatkozóan, annak ellenére, hogy a szavazatok számításának módja kapcsán a szavazást megelőzően alapos kétség merült fel.

Érvek és ellenérvek

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a magyar kereset benyújtásakor kifejtette: az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen. S mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt. Ebből pedig az következik, hogy nincs szükség a hírhedt 7. cikk szerinti eljárás folytatására – ami egyébként azóta is húzódik.

Gulyás kitért arra is, hogy az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt.

Az EP ezzel szemben azzal érvelt, hogy

erről a Parlamentnek kell határoznia. E tekintetben pedig az EP mindig is következetes gyakorlatot követett, amely abban állt, hogy a tartózkodásokat nem vette leadott szavazatként figyelembe.

A kétharmados többség megléte azért kulcsfontosságú, mert a kétféle számítás más-más eredményt jelentett volna. A tartózkodások nélkül 376 szavazat kellett a kétharmadhoz, beszámításuk esetén azonban már 462.

A kérdéses szavazás után több mint két évvel, tavaly decemberben jutottunk el oda, hogy a bíróság ez ügyben eljáró főtanácsnoka, Michal Bobek közzé tegye indítványát, amelyben megalapozatlanság miatt a magyar kereset elutasítására tett javaslatot. Bobek gyakorlatilag az EP érvelését tette magáévá.

A főtanácsnok egyik indoklása szerint

Ráadásul a parlament eljárási szabályzata úgy rendelkezik, hogy „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”. Az a tény, hogy e rendelkezés az abban kifejezett általános szabály alóli kivételként arra a helyzetre utal, amikor „a Szerződések különleges többséget írnak elő”, nem érinti a fenti következtetés érvényességét, mivel eddig a Szerződések ilyen kivételt nem írtak elő – írta Bobek. A főtanácsnok kitért arra is, hogy a képviselőket másfél nappal a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatták arról a tényről, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni.

A magyar kormány szerint jogsértés történt

Az indítványra Varga Judit igazságügyi miniszter úgy reagált: a főtanácsnok sajátos nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő „azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna”. Ezzel szemben Magyarország álláspontja szerint

Hiszen nem egyszerűen távol marad, hanem tevőlegesen nyilatkozik, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját. A miniszter megerősítette, a kormány álláspontja nem változott: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor.

Hogy a bíróság melyik érvelést fogadta el, az csütörtökön kiderül, ugyanakkor bár a főtanácsnoki indítvány nem köti az ítéletet hirdető Nagytanácsot, az az esetek többségében az indítvánnyal megegyező döntéseket hoz.

Nyitóképen: Judith Sargentini a nevét viselő Sargentini-jelentés megszavazását követően az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger