Megtámadta a magyar kormány korábban a hazánkkal szembeni jogállamisági eljárás alapját képező Sargentini-jelentés elfogadását – azon az alapon, hogy annak idején nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat. A keresetről csütörtökön dönt az Európai Bíróság, a tavaly decemberi főtanácsnoki vélemény mindenesetre a kereset elutasítását indítványozta.
A tárgyalási jegyzék szerint csütörtökön hoz ítéletet az Európai Unió Bírósága a Sargentini-jelentés elfogadása kapcsán indított magyar kereset ügyében.
Ismeretes: 2018. szeptember 12-én az Európai Parlament (EP), a zöldpárti holland Judith Sargentini jelentése alapján egy olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése miatt felszólította az Európai Tanácsot a 7. cikk szerinti jogállamisági eljárás lefolytatására hazánk ellen.
Az állásfoglalásra a 693 képviselő közül 448-an voksoltak igennel, 197 ellene, míg 48 képviselő tartózkodott. A szabályok szerint az eljárás elindításához kétharmados szavazati többség kellett, azonban a magyar kormány – amely már a jelentésben szereplő megállapításokat is visszautasította – álláspontja szerint ez nem valósult meg. Ezért keresetet nyújtott be az Európai Bíróságra az állásfoglalás megsemmisítése érdekében. A perbe a magyar oldalon Lengyelország is beszállt.
A kormány fő érvei szerint a szavazásnál az EP súlyosan megsértette az uniós alapszerződés vonatkozó passzusát, illetve saját eljárási szabályzatának rendelkezéseit is, miután
A kormány másik jogi érve szerint az EP elnöke elmulasztotta kikérni az alkotmányügyi bizottság véleményét az eljárási szabályzat értelmezésére vonatkozóan, annak ellenére, hogy a szavazatok számításának módja kapcsán a szavazást megelőzően alapos kétség merült fel.
Érvek és ellenérvek
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a magyar kereset benyújtásakor kifejtette: az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen. S mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt. Ebből pedig az következik, hogy nincs szükség a hírhedt 7. cikk szerinti eljárás folytatására – ami egyébként azóta is húzódik.
Gulyás kitért arra is, hogy az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt.
Az EP ezzel szemben azzal érvelt, hogy
erről a Parlamentnek kell határoznia. E tekintetben pedig az EP mindig is következetes gyakorlatot követett, amely abban állt, hogy a tartózkodásokat nem vette leadott szavazatként figyelembe.
A kétharmados többség megléte azért kulcsfontosságú, mert a kétféle számítás más-más eredményt jelentett volna. A tartózkodások nélkül 376 szavazat kellett a kétharmadhoz, beszámításuk esetén azonban már 462.
A kérdéses szavazás után több mint két évvel, tavaly decemberben jutottunk el oda, hogy a bíróság ez ügyben eljáró főtanácsnoka, Michal Bobek közzé tegye indítványát, amelyben megalapozatlanság miatt a magyar kereset elutasítására tett javaslatot. Bobek gyakorlatilag az EP érvelését tette magáévá.
A főtanácsnok egyik indoklása szerint
Ráadásul a parlament eljárási szabályzata úgy rendelkezik, hogy „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”. Az a tény, hogy e rendelkezés az abban kifejezett általános szabály alóli kivételként arra a helyzetre utal, amikor „a Szerződések különleges többséget írnak elő”, nem érinti a fenti következtetés érvényességét, mivel eddig a Szerződések ilyen kivételt nem írtak elő – írta Bobek. A főtanácsnok kitért arra is, hogy a képviselőket másfél nappal a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatták arról a tényről, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni.
A magyar kormány szerint jogsértés történt
Az indítványra Varga Judit igazságügyi miniszter úgy reagált: a főtanácsnok sajátos nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő „azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna”. Ezzel szemben Magyarország álláspontja szerint
Hiszen nem egyszerűen távol marad, hanem tevőlegesen nyilatkozik, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját. A miniszter megerősítette, a kormány álláspontja nem változott: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor.
Hogy a bíróság melyik érvelést fogadta el, az csütörtökön kiderül, ugyanakkor bár a főtanácsnoki indítvány nem köti az ítéletet hirdető Nagytanácsot, az az esetek többségében az indítvánnyal megegyező döntéseket hoz.
Egy véget nem érő eljárás A hazai és a külföldi balliberális oldal már-már eufórikus hangulatban ünnepelte a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentés elfogadását, az azóta megindult eljárás azonban mai napig nem ért véget. Sőt. Bár több meghallgatást is tartottak az ügyben, még mindig nem látszik a végkifejlet. Az eljárás alapján az Európai Tanács miniszterekből álló testülete ajánlásokat tehet és négyötödös többséggel megállapíthatja, hogy a vizsgált országban egyértelmű a veszélye az uniós alapértékek súlyos megsértésének. Ám ez még semmilyen szankciót nem jelent. Ha továbbra sem változik a helyzet, az értékek konkrét megsértését már az állam-, illetve kormányfőkből álló Tanács állapíthatja meg, ezt azonban csak egyhangú szavazással teheti meg. Az ET ebben az esetben intézkedéseket írhatna elő, amelyek nem teljesítése esetén akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséről is dönthet.
Nyitóképen: Judith Sargentini a nevét viselő Sargentini-jelentés megszavazását követően az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
A határon túli magyar közösségek vezetői most egy olyan budapesti kormánnyal működnek majd együtt, amely ellen voksolt a közösség politikailag aktív részének elsöprő többsége.
„Mindig eszébe jut ilyenkor az embernek, hogy...”
Legfeljebb azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy tovább bírtuk a szomszéd népeknél. Molnár Attila Károly írása.
Ezek voltak a szerdai nap legnépszerűbb cikkei a Mandineren.
Azonnal eredményeket akarnak kicsikarni az ukránok.
Kispesten és az Üllői úton is szétlövésben dőlt el az elődöntő.
A határon túli magyar közösségek vezetői most egy olyan budapesti kormánnyal működnek majd együtt, amely ellen voksolt a közösség politikailag aktív részének elsöprő többsége.
„Mindig eszébe jut ilyenkor az embernek, hogy...”
