Az izraeli miniszterelnök megköszönte Orbán Viktor meghívását
Orbán Viktor péntek reggel hívta meg Benjámin Netanjahut Magyarországra.
Utána meg az özönvíz.
„»A jogállamisági mechanizmus nevű törvénycsomag marad úgy, ahogy van, azt várhatóan a tagállamok minősített többséggel elfogadják.«
Ez amúgy is maradt volna, szóval ezzel igazából Orbán járt jól, amúgy is jelentősen felpuhították idén nyáron az Európai Tanácson a Bizottság általi eredeti 2018-as előterjesztéshez, valamint a 2019-es januári első olvasatban elfogadott változatához képest.
»Ugyanakkor a mechanizmus alkalmazását befagyasztják. A lengyel és a magyar kormány megtámadhatja a törvényt az EU bíróságán, és amíg ott nincs ítélet, addig nem használják. A legkorábban 2022 közepére várható ítélet, vagyis a következő magyar parlamenti választás előtt biztos nem kell szembenéznie Orbán Viktornak az EU-s pénzek elvonásával.«
Ez nettó nyereség Orbán számára. A bíróságra amúgy is mehetett volna, de annak semmi halasztó hatálya nem lett volna. Tekintettel arra, hogy Orbán célja az ország finanaszírozhatósága, azaz az összeomlás elkerülése 2022-es választásokig, ez teljes győzelem számára (nagyobb ambíciója úgysem lehetett volna). Utána meg az özönvíz.
»A mechanizmus alkalmazásáról részletes kézikönyvet hagynak jóvá a tagállami vezetők a hétvégi csúcson.«
Ööö, ilyen még nem nagyon volt. Szóval az Európai Tanácsban a tagállamok miniszterelnökei/elnökei megpróbálják orientálni a jogalkalmazót, egy, a jogalkotó által elfogadott szabályokhoz képest bizonytalan státuszú dokumentummal. Oké, hát ez a jogbiztonságot erősen fidesz-kompatibilis irányba képes eltolni, simán benne van egy nagyon veszélyes precedens lehetősége.
»Ebben biztosítékot adnak, hogy csak akkor vetnek ki szankciót, ha olyan problémát látnak, amely szorosan összefügg az EU-s költségvetés védelmével.«
Ez nagyjából eddig is így volt/lett volna, a jogállamisági rendelet eredeti javaslatában is így szerepelt. Lényegében ez most visszalépés a startmezőre, ami nem lenne baj, csak közben az elmúlt egy évben futottunk egy rakás kört és győztünk állítólag tízszer, hogy az unós pénzeket általánosságban lehet majd a jogállamisághoz kötni. Nem, nem lehetett. Ellenben Orbán kapott egy rakás műsoridőt, hogy az aktivista, kiterjesztő, szuverenitást bántani akaró brüsszeli jogalkotással szembeni hős védelmezőként tüntesse fel magát, és lám, lám, meg is védte azt. Jó kör volt.”