Nobel-békedíj? Trumpnak? Miért is ne?

„Bár Izrael nem állt háborúban az Emírségekkel, ha az UAE meg Bahrein (és aztán, talán, a szaúdiak meg mások) baráti együttműködésben folytatják kapcsolataikat a zsidó állammal, az már a jelenben is stabilizáló faktor — egy-két generáción belül pedig gyökeresen átforgathatja a térség viszonyait, újratervezésre késztetve a barát-ellenség felismerő szoftvereket. Ha a bizottság az utóbbi idők »jó embereket tüntetünk ki a jó szándékaikért« elvet követi, akkor természetesen nem az amerikai elnököt, hanem az ismert svéd gimnazistát dobja meg a Nobel-békedíjjal, elismerésül azért, hogy a 17 éves lány egy egész generációt tanított meg az iskolából lógni a gleccserek és a kedvező időjárás megmaradásáért.

Tavasszal Greta Thunberg még joggal aggódhatott, hogy a világ lecserélte az ő apokalipszisét egy másikra, valódibbnak tűnőre, és bár mostanra ismét érdemes jobban odafigyelni a vírusra, azért a klímakatasztrófa PR-osai sem panaszkodhatnak, visszajött a sajtójuk, még ha meg is kell osztaniuk a figyelmet más társadalmi gutmensch-ekkel, antirasszista gyújtogatókkal, haladó szellemű fosztogatókkal, Covid-etatistákkal. Szegény Alfred Nobel szándékával ez persze sehogy sem kvadrál (»legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért«), hiszen Greta ezekből a feltételekből nullát teljesített — ellentétben a jelenlegi amerikai elnökkel, aki enyhén szólva megosztó személyiség ugyan, de hetek alatt megváltoztatta a teljes közel-keleti paradigmát, ahogy eddig ismertük.”