Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
Fehéroroszországban csütörtökön már ötödszörre vonulnak utcára az emberek a választás óta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön aggodalmát fejezte ki a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatban. A minszki hatóságok csütörtökön elkezdték elengedni a kormányellenes megmozdulásokon őrizetbe vett tüntetők ezreinek egy részét. A tüntetőkkel szemben alkalmazott hatósági erőszak miatt az Európai Unió célzott szankciókat helyezett kilátásba.
„Példátlan nyomásgyakorlást tapasztalunk a fehérorosz hatóságokra egyes külföldi partnerek részéről” – jelentette ki Zaharova „Világosan látjuk a beavatkozásra irányuló külső próbálkozásokat egy szuverén állam belügyeibe, hogy megosszák a társadalmat, és destabilizálják a helyzetet” – hangoztatta az orosz külügyi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján. A Nemzeti Megmentési Front nevű szervezet, amelynek megalakulását Kijevben jelentette be kedden az elnökválasztásból kizárt Valerij Cepkalo, közölte, hogy keresetet készít elő Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő ellen egy, a hágai Nemzetközi Bíróságon indítandó perhez. Az új szervezet egyebek között harcot hirdetett a fehérorosz alkotmány megsértői ellen, beleértve a jelenlegi vezetést.
A hatóságok országszerte eddig mintegy 7 ezer embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálhírét erősítették meg
Cepkalo, Fehéroroszország volt washingtoni nagykövete, aki gyerekeivel együtt Oroszországba menekült, miután tudomására jutott, hogy őt is őrizetbe vehetik, szerdán Kijevben bejelentette, hogy jótékonysági alapot hoz létre Jövő Fehéroroszországa néven a fehérorosz ellenzéki erők támogatására.
A tut.by helyi hírportál szerint fehérorosz tanárok, tudósok és tudományos intézetek munkatársai nyílt levélben követelték a tüntetők elleni hatósági erőszak beszüntetését. A dokumentum több mint ezer aláírója szerint a fegyvertelen emberek békés tüntetése ellen alkalmazott különleges hatósági eszközök, különösen a gumilövedékek, könnygáz- és villanógránátok, valamint vízágyúk bevetése sérti az alkotmányban rögzített állampolgári jogokat. A levél aláírói egyúttal az erőszakcselekmények független kivizsgálását is szorgalmazták. Hangsúlyozták, hogy nem fogadják el a vasárnapi elnökválasztás eredményét sem.
Csütörtökön ismét emberek ezrei alkottak élőláncot, és vonultak Minszk utcáin. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint az emberek szinte elözönlötték a fehérorosz főváros utcáit nemcsak a városközpontban, de a lakónegyedekben is. Csak a Puskinszkaja metróállomás környékén, ahol egy tüntető a napokban életét vesztette, mintegy háromezren gyülekeznek virágokkal a kezükben.
Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát
A biztonsági erők megerősítették az államfői hivatal védelmét a belvárosban. A különleges rendőri alakulat (OMON) tucatnyi autóbusszal, tömegoszlatáshoz szükséges eszközökkel és rendőrkutyákkal szállt ki az elnöki hivatalhoz. A minszki választási bizottság előzetes eredményei szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,08 százalékával győzött. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja eszerint 10,09 százalékot szerzett.
Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozva kijelentette, hogy nem fogadja el a közzétett eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később, hatósági nyomásra, Litvániába távozott, és a választási eredmény elfogadására, valamint a tüntetések beszüntetésére szólította fel híveit.
Fehéroroszországban csütörtökön már ötödszörre vonulnak utcára az emberek a választás óta. A hatóságok országszerte eddig mintegy 7 ezer embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálhírét erősítették meg. Kedd éjszaka összecsapások törtek ki a lengyel határ menti Bresztben is, ahol a rendőrök célzott lövéseket adtak le egyes, őket támadó tüntetőkre.
(MTI)