Még egy remek hely a harmadik világháború kirobbantására – igencsak forrósodik a helyzet az Északi-sarkon
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
Az európaiak nem értik, merre megy a világ, Merkelnek pedig nincsenek olyan vezetői képességei, mint Helmut Kohlnak. Interjú.
„– Mit kellene tennie az európaiaknak?
– Mindenképpen a katonai védelmi képességeikbe kellene fektetniük. Amikor Emmanuel Macronnak igaza van, és a NATO tényleg »agyhalott«, jobb, ha van egy B terv. Mert Vlagyimir cár Oroszországban nem fogja örökké kerülgetni a forró kását a Baltikumban. Trumpnak teljesen igaza van, amikor Németországtól és Európától nagyobb védelmi kiadásokat vár.
– Ez elég disztópikusan hangzik.
– Semmi esetre sem. Még mindig érvényes: aki béket akar, készüljön a háborúra. Akik azt hiszik, hogy Amerika örökké az ő biztonságukkal fog törődni, saját magukat csapják be.
– Szóval?
– Nem látják, milyen irányba megy ez a világ. Itt már nincs szabadkereskedelem, nincs korlátlan globalizáció. Ez egy olyan világ, ahol a kemény legények masszívan fegyverkeznek Kínában és Oroszországban, miközben Európa Green Dealekről beszél. Azt mondanám: Halló, ébresztő!
– Szóval tankokat kéne vennünk szélturbinák helyett?
– A 21. század háborúit nem tankokkal nyerik meg. De lehetne azzal kezdeni, hogy Kínát kitiltják az 5G-hálózatokról. Utána el lehetne kezdeni egy egységes védelmi doktrínán dolgozni, hogy hogyan lehetne megvédeni Kelet-Európát szükség esetén.
– Mit vár Angela Merkel csütörtöki látogatásától?
– Hát azt nem szeretném elképzelni (nevet). Valószínűleg a multilaterális világrendről beszél majd, és azokról az intézményekről, amiket a második világháború után hoztak létre. Nekem ez mesének tűnik. Ez a liberális világrend valójában csak nagyon rövid ideig létezett a berlini fal leomlása után. Ez a '90-es, és talán a 2000-es évek találmánya volt. Azelőtt a hidegháború volt a meghatározó. Szóval, aki azt mondja, hogy 1945 óta liberális világrendben élünk, az nem egészen érti a történelmet. Nézze meg a Németországban terjedő Amerika-ellenességet, ami engem rendkívül zavar. Emlékszem Merkel sokkoló beszédére tavaly a Harvardon. Képzelje csak el, mi lett volna, ha Trump elmegy egy német egyetemre, és így megtámadja a német kormányfőt! Van a németeknek egyáltalán elképzelésük, hogy miért élnek demokráciában? Tényleg azt gondolják, hogy a demokráciát csak úgy előhúzták a kalapból, vagy az ENSZ biztosította? Ez a kognitív disszonancia nagyon zavar.
– Mi köze ennek Merkel politikájához?
– Angela Merkel egy olyan évszázadhoz tartozik, aminek már rég vége van. Az ő kancellársága egy kolosszális hiba. Az európai projekt megfeneklett. Nem lesz további integráció.
– És ez Merkel hibája?
– Igen. Hiányoznak azok a vezetői képességei, amik egy Helmut Kohlnak megvoltak. Ha valaki felállít egy valutauniót, és zűrzavar keletkezik, akkor az egyetlen logikus következmény csak a még erősebb fiskális integráció lehet. De amikor beállt a válság, Németország tett erre az alapvetésre. A szövetségi kormány az utolsó pillanatig visszatartotta a Görögországnak szánt segélyeket, és ez maximális bizonytalansághoz vezetett. Az ökonómiai teljesítmény sokkal gyengébb volt a válság során, mint bárhol máshol a világon. A segélyprogramokat úgy konstruálták, hogy megnégyszerezzék Dél-Európa sokkját.
– És ezért ilyen durva az ítélete Merkel kancellárságáról?
– Ott ván még a menekültválság is. Németország először tudomást sem vett a migrációról, nem vette komolyan az arab forradalmak viharát. Aztán úgy tett, mintha ez mások hibája lenne. És amikor hirtelen ott termett a menekültválság, a szövetségi kormány teljes hátraarcot csinált. A szociális és társadalmi következmények a mai napig érezhetők. Nem mondhatnám, hogy a Mutti nagy rajongója vagyok.”