Létfontosságú, hogy kedve legyen szülni a nőknek 18-40 éves korig, vagy akár utána is – mondja a Mandinernek Kóczián Mária, a Talita női portál szerkesztője, mentálhigiénés szakember, aki hozzáteszi: nehéz egy kormánynak mentális változásokkal megküzdeni, de érzékelhetően hatásosak a kormány családpolitikai intézkedései, nem is beszélve arról, hogy mennyi konkrét embernek jelentenek segítséget.
Július elsejétől indul a kormány családpolitikai akcióterve Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin családügyi államtitkár vasárnapi és hétfői bejelentései szerint. A Mandiner nagycsaládos nőket, családszervezeteket, szakembereket keres meg, hogy megkérdezze őket, mit gondolnak az intézkedéscsomagról. Alább Kóczián Mária, a Talita keresztény női portál szerkesztője, tanár, mentálhigiénés szakember válaszol, aki férjével két gyereket nevelt fel.
Korábban
a Nagycsaládosok Országos Egyesületét
és a Fiatal Családosok Klubját kérdeztük.
Jó lépéseknek tartja a kormány új családpolitikai intézkedéseit?
Nem nagyon tudok elvonatkoztatni saját tapasztalatomtól. Gyerekeink a Bokros-csomag utáni években születtek, akkoriban nem kaptunk gyedet, csak gyest. Szó sem volt a családok támogatásáról, kismama-bérletről, ingyenes tanulásról. Hogy házat tudjunk venni, 32 százalékos kamatra kaptunk OTP-hitelt. Vagyis számomra az az opció, hogy most ilyen kedvező hiteleket lehet felvenni, óriási lehetőséget jelent. A gépkocsi vásárlási támogatásra ki mondhatja azt, hogy rossz? Vagy arra, hogy a gyedet nagyszülők is felvehetik? A népességfogyást látva úgy gondolom, mindent meg kell próbálni, hogy a fiataloknak komolyabb anyagi támogatásuk legyen a gyerekvállaláshoz. Nemcsak azért, mert „fogy a magyar”, hanem azért, hogy legyen majd, aki az adójával finanszírozza például a nyugdíjakat, és egyáltalán, a modern állam szociális rendszereit. 2010 előtt a gyerekvállalást valamiféle luxusnak állították be a közbeszédben, és alig-alig volt szó arról, hogy a népességfogyásnak milyen nemzetgazdasági következményei lesznek. A bölcsődei férőhelyek növelése valóban segítség, méghozzá nemcsak azoknak a nőknek, akik dolgoznak, hanem azoknak is, akik otthon vannak több gyermekkel, és így őket sem fogják elutasítani helyhiány miatt a bölcsiből. Ha csak két-három napra néhány órás pihenés jut egy anyukának, már nagyobb kedvvel neveli a gyermekeit. És ez
amire bizony manapság már valóban szükség van: egy keresetből nehéz megélni. Személyesen egyébként nem vagyok bölcsőde-párti, úgy gondolom, a gyerek legyen az anyja-apja mellett három éves koráig, de belátom, hogy erre nem mindig van lehetőség.
Hatásosak lesznek ön szerint a bejelentett intézkedések?
Hogy mennyire hatásosak, azt nehéz megjósolni. Mindenesetre a termékenységi ráta most már 1,5, vagyis növekedett. Sajnos ez ma már kevesebb megszületett gyermeket jelent, hiszen a szülőkorban lévő nők száma is folyamatosan csökken. Ebben a helyzetben tényleg létfontosságú, hogy kedve legyen szülni a nőknek 18-40 éves korig, vagy akár utána is. A hatásosság szempontjából kérdés az is, hogy az a mentális változás, hogy egyre kényelmesebb élethez vagyunk szokva, vajon nem égett-e be mostanra végzetesen, magyarán: a kényelmes életet sokan többre becsülik, mint a családot. A gyerekekkel pedig valóban sokat kell foglalkozni, valóban le kell mondani a kedvükért egyéni igényeink egy jó részéről. Itt jó lehetőség a bölcsőde: pihenést jelenthet az anyukáknak, vagyis a kényelmüket is szolgálhatja. Az szja-mentesség nemcsak a középosztálynak jó, hanem a minimálbérből élőknek is, bár tény, hogy a jobb anyagi helyzetben lévőket jobban is támogatja. A Fidesz-KDNP soha nem titkolta, hogy a középosztályt támogatja inkább, ez ezzel az intézkedéssel sem változik sokat, de egy kissé mégis.
Egyáltalán egy kormány tudja jelentősen növelni a születésszámot?
Ha egy kormány nem is, az intézkedései befolyásolhatják De soha nem egy támogatási rendszer az egyedüli tényező a fiatalok döntése szempontjából. Amit nehéz megfogni: a mentális tényezők.
egyre kevesebb a klasszikus teljes család, a jelen lévő apa, anya. Sokan a sebzettségük miatt nem találnak párt, nem vállalnak gyereket. Tehát nagyon fontos lenne valamilyen mentálisan támogató rendszer is – szerintem. Egy ilyen rendszer viszont ne politikai indíttatású legyen, hanem társadalmi. Szerencsére ma már vannak ilyenek, mint a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom.
Mit gondolt az ilyen fajta családpolitikai intézkedések szokásos kritikáiról, miszerint azok nőellenesek, szülőgépnek tekinti a nőket, vagy hogy diszkrimnálja az egyedülálló, esetleg szülni nem akaró nőket?
Ezek az intézkedések kapcsolatban vannak nagyon személyes kérdésekkel is. Azoknak jelentik a legnagyobb előnyt, akik stabil, jó perspektívájú kapcsolatban élnek, vagy képesek ilyet kialakítani. Miután ma sokan maradnak egyedül, nem találnak párt, az elevenükbe vágnak ezek a tervek. Csak nagyon kevesen élnek olyan reflektáltan, éretten, hogy azt tudják mondani: örülök mások lehetőségeinek. Az állam különös szereplője lett amúgy az életünknek. Egyrészt elvárjuk tőle, hogy a működtetett rendszerein keresztül megvédjen gazdaságilag, jogilag vagy akár ténylegesen is, mondjuk családon belüli erőszak esetén. Másrészt viszont van egy ellenérzés is, ugye, a szokásos szöveg: „a kormány és Orbán Viktor ne turkáljon a nők méhében”.
Mit válaszolhatnánk nekik? Hogy továbbra sem kötelező családot alapítani, és ha nagyon rosszindulatú akarok lenni, akkor azt tudom javasolni, hogy akinek nem tetszik, ne éljen ezekkel a kedvezményekkel.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
