Egyértelmű és markáns szemléletváltás zajlik Magyarországon. Amíg régebben lemondást, saját magunk munkaerőpiaci hátrányba helyezését jelentette a gyermekvállalás, ma egyre inkább trendi a gyerek – mondja a Mandinernek a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szóvivője, Kuthi Áron a kormány hétpontos családvédelmi akcióterve kapcsán.
Július elsejétől indul a kormány családpolitikai akcióterve Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin családügyi államtitkár vasárnapi és hétfői bejelentései szerint. A Mandiner nagycsaládos nőket, családszervezeteket, szakembereket keres meg, hogy megkérdezze őket, mit gondolnak az intézkedéscsomagról.
Ezúttal a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat kérdeztük.
Kuthi Áron
Hogyan vélekednek Orbán Viktor és a kormány családvédelmi akciótervéről?
Nem szemlélhetjük máshonnan a bejelentett intézkedéseket, mint alapítványunk mottóján keresztül: célunk, hogy a tervezett, kívánt gyermekek megszülessenek. Hogy szolgálja-e ezt a célt az intézkedéscsomag? Ezt a mínusz egyedik napon megmondani lehetetlen. Viszont azt látjuk, hogy a csomag a családalapítással és gyermekvállalással összefüggő számos területet érint egészen az autóvásárlástól a nagyszülők bevonásáig. Ezek mindegyike azt szolgálja, hogy a családalapítás, és az első, második, harmadik és további gyerekek vállalása ne nehezebb, hanem könnyebb legyen. Hogy a gyerekvállalás, a gyereknevelés minél kevesebb lemondással járjon. Aztán hogy mindezzel a sok igénybe vehető könnyítéssel él-e a magyar, az majd elválik. Mert valahogy
De mi van a verseny- és civil szférával, a helyi közösségekkel? Ott nem akar senki elgondolkodni azon, hogy hogyan akarjuk a jövőnket elképzelni? Minden szférának el kell végeznie a házi feladatát, a vállalatoknak jól felfogott érdekükből kifolyólag meg kell tartaniuk a női munkaerőt (mégpedig nem máshogy, mint családbarát céges környezet kialakításával), a helyi közösségeknek pedig be kell dobniuk a közösbe azt, amit helyi szinten meg tudnak tenni a gyerekekért. tehát fontosnak tartjuk az önszerveződést is. Mozgalmunk egyre több városban, településen jelen van, együttműködünk helyi szervezetekkel, baba-mama klubokkal.
Ha pragmatikusan szemléljük a hét pontos intézkedési terv hatásosságát, azt mondhatjuk, kudarc az, ha nem növekszik a születésszám, siker, ha növekszik. De látni kell, hogy egyáltalán nem az ilyen-olyan intézkedésektől leszünk többen, vagy ugyanannyian, hanem a jól-léttől, hogy egy fedél alatt jól érezzük magunkat a következő generációval, hogy alapvető elégedettség jellemzi a mindennapokat. Ehhez fontos, hogy növekedjenek a bérek, a vásárlóerő, az általánosan magas fokú közbiztonság, a könnyen elérhető közoktatás, a közelben igénybe vehető sportolási lehetőségek, a tiszta levegő, stb.
Mindazonáltal a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom azt látja az intézkedésekben, hogy a kormány belátta, az élet rengeteg szegmensét kell stimulálni, hogy a várt gyerekek meg is szülessenek. A csomag komoly feladatot ró a kormányzatra, és reméljük, hogy látják is ezt a döntéshozók, elég csak azt említeni, hogy ha már felépülnek az ígért bölcsődék, jól fizetett nevelők is dolgoznak majd bennük.
Egyáltalán egy kormány tudja jelentősen növelni a születésszámot?
Kormányok egyedül születésszámot nem tudnak növelni, ehhez
Akár a több kormányzati ciklusokon átívelő munka is kevés lehet, ha a családpolitikai intézkedések szigetszerűek, összefüggéstelenek és nem inspirálják a fenti szférákat. Mi összefüggő, rendszerbe szervezett, átfogó és egyre bővülő családpolitikai intézkedéseket látunk 2010 óta.
Mit gondolnak az ilyen intézkedések kritikáiról? Elsősorban arról, hogy a kormány szülőgépnek tekinti a nőket, illetve hogy az ilyen lépések diszkriminálják az egyedülálló nőket, valamint a gyermeket vállalni nem akarókat?
Kritika például, hogy akkor miért nem lettünk többen 2010 óta? A társadalom nem egy gyár, ahol a nyersanyagot betápláljuk, és kijön a termék, és ha több nyersanyagot adagolunk, több termék jön ki. 2008 óta a családok rettentő hullámzást éltek meg saját lehetőségeiket illetően, egy pénzügyi válságot, elbocsátásokat, munkanélküliséget, aztán jött a közmunkaprogram és az ingatlanpiaci boom. Kiegyensúlyozott fejlődésre, gyarapodásra csak pár éve adatik lehetőség. Ezért is van, hogy reakcióként sokan mennek külföldre dolgozni. Apropó, külföld. Világvégeként tálalta a sajtó másfél éve, hogy minden hatodik-hetedik magyar gyermek külföldön születik. Hát akkor lehet, hogy nem is annyira tragikus a népességcsökkenés! A mobilitás belföldön nagyon kicsi, nemzetközi viszonylatban pedig nagy. Nem csak a családpolitikai lépések, hanem a bérek emelkedése is közrejátszik, ha valaki hazatelepül.
Erről csak annyit, hogy valaki adójával, valaki gyermekeivel ad be a közösbe. Mind a két fél a társadalom, a nemzetgazdaság jövőjét, fennmaradását támogatja. Ha valaki gyereket vállalva adómentességet, adó-visszatérítést kap, az teljesen rendben van. Aki ebben azt látja, hogy a kormány valami felvilágosodás előtti státusba akarja visszaszorítani a nőket, az valószínűleg nem érzékeli a hatalmas munkaerőhiányt, ami nagyon gyors léptekkel teremti meg az otthonról dolgozás, a részmunkaidő intézményét és elterjedését idehaza is. Alapítványunk külön munkacsoportja dolgozik a családbarát vállalati jó gyakorlatok minél szélesebb körű megismertetésén.
Alapítványunk szerint egyértelmű és markáns szemléletváltás zajlik Magyarországon. Amíg régebben lemondást, saját magunk munkaerőpiaci hátrányba helyezését jelentette a gyermekvállalás, ma egyre inkább trendi a gyerek. Pelenkázz, tovább élsz – volt egyik akciónk jelmondata. Gyerekekkel élni kutatások alapján is hozzájárul testi-lelki egészségünk megőrzéséhez. A gyermek egészségvédő faktor!