Nőjogok ma és a háború árnyékában – A Szabadság Feszten jártunk
2018. szeptember 14. 11:42
Elhallgatott tragédiák és elnyomott nők, élénk viták az oktatási reformról: a Romániai Magyar Doktoranduszok Országos Szövetsége idén is megrendezte a Brain Pub konferenciát a margittai Szabadság Feszten, amelyre mi is meghívást kaptunk. Beszámolónk a Partiumból.
2018. szeptember 14. 11:42
p
0
0
12
Mentés
A partiumi Margitta termálstrandja adott otthon a Szabadság Fesztnek, ami az évek során Erdély egyik legnépszerűbb ifjúsági rendezvényévé nőtte ki magát. Az utóbbi időben számos hasonló fesztivált szerveznek erdélyi fiataloknak, elég a Double Rise-ra vagy a Vibe-ra gondolni, azonban itt a szórakozás (ezt a Bagossy Brotherstől a Margaret Islandig ívelő zenei paletta biztosította) mellett hangsúlyos szerepet kaptak az előadások, közéleti beszélgetések is. Ezek a Brain Pub égisze alatt valósultak meg, amit a Romániai Magyar Doktoranduszok Országos Szövetsége hozott tető – sátorponyva – alá.
„Szükség van egy olyan fesztiválra, amelyik meg tudja mozdítani és el tudja szórakoztatni azokat a fiatalokat, akik nem tudják megengedni maguknak azt, hogy valamelyik erdélyi vagy magyarországi nagy fesztiválra eljussanak” – utalt Demian Zsolt, Margittai Ifjak Körének (MIK) elnöke arra, hogy a Szabadság Feszt abszolút a diákpénztárcákhoz igazodott.
Mi a fesztivál harmadik napjára kaptunk meghívást, hogy a Brain Pub délutáni szekcióját az oktatás időszerű kérdéseiről szóló vitaindító előadással nyissuk meg. A döntően nagyváradi és kolozsvári egyetemista hallgatóságot ugyanazok a problémakörök foglalkoztatták, amik a magyar oktatásügynek is forró kérdései. Így került terítékre a kompetenciaalapú és lexikális oktatás látszatellentéte, illetve a sokat emlegetett finn modell is, amelynek hazai (illetve romániai) adaptálhatatlanságát több hozzászóló is kiemelte.
Felmerült, hogy a gamifikációs és élménypedagógiai eszközök (amelyekkel az MCC Fiatal Tehetség Programja is dolgozik) nem feltétlenül az infrastrukturális lehetőségek szűkösségén buknak meg, sokkal inkább a pedagógusok újítástól való idegenkedésén és a tanmenetbe kódolt teljesítménykényszeren (az érettségi mindent felülíró hatásán).
Lapunk is interjút készített a második előadóval, Pető Andreával, aki a CEU professzoraként az utóbbi időben a gender szak védelmében lépett fel sajtószerte. Itt az Elmondani az elmondhatatlant című kötetét mutatta be, ami a második világháború után döntően a Vörös Hadsereg által kifosztott és megbecstelenített nők történetét dokumentálja. Prezentációjában olyan eseteket elevenített fel, amelyek tükrözik a nők sérelmére elkövetett erőszak társadalmi megítélését és azt a kényszerű tabusítást, amely családok százezreinek magántitkává száműzte a tragédiákat.
Rámutatott, ezt az egész társadalmat érintő traumát máig nem dolgoztuk fel alaposan, a mai napig kibeszéletlen, bár vannak jó kezdeményezések, ilyen Szász Attila Örök tél című filmje a tél amely – Pető szerint – bár tartalmaz történelmi tévedéseket (a hazatérő nők fizikai állapotának megjelenítésében, illetve az ukrán antihős sztereotip ábrázolásában), mégis mérföldkőnek tekinthető, hiszen először emeli a nyilvános kulturális térbe a kárpátaljai nők sorsát.
Olyan fényképeket is hozott, elsősorban orosz archívumokból, amelyek eddig nem jelenhettek meg sehol. A budapesti romos utcákon fekvő fedetlen, elhantolatlan női testek könyve borítójának szánta, ám végül kiadói kérésre mégsem ez a kép került oda. Pető azt is elmondta, hogy máig ható pártállami reflexek akadályozzák a megfelelő képek publikálását: megrendeltek a moszkvai levéltártól néhány kiválasztott képet, ám végül nem azokat küldték el, kicserélték a kor propagandisztikus felvételeire.
Végül Bíró Rozália, az RMDSZ szenátora volt a Brain Pub vendége, aki elsősorban a női üvegplafonról beszélt, illetve ennek romániai megjelenési formájáról. A politikus szerint ez egyrészt a nők társadalmi viszonyokba kódolt alárendelt szerepében tükröződik, másrészt a nemek szerinti, ma is alkalmazott bérdifferenciálásban. Hangsúlyozta, hogy Romániában többszörösen hátrányos helyzetben vannak a közéleti ambíciókat tápláló magyar nők: nemükön túl a kisebbségi lét is korlátozó tényező, illetve a nők politikai szerepvállalása is kevésbé elfogadott az uniós átlaghoz viszonyítva. Hallgatói kérdésre leszögezte, hogy bármilyen diszkriminatív helyzetben csak a határozott kiállás és érdekérvényesítés vezethet sikerhez.
Tőtös Áron főszervező elmondta, a Brain Pubot jövőre újra megrendezik, hiszen most is kirajzolódott, hogy érdemi disputákkal és érdekes előadókkal a legelszántabb fesztiválozókat is meg lehet fogni két koncert között. Szerinte van igény a minőségi szórakozásra, ezt támasztja alá a több ezer erdélyi egyetemista, akik jegyet váltottak a fesztiválra.
Ezek képtelenek elszakadni a saját kizárólagos, mesterségesen gerjesztett férfi-nő ellentétpárokra épülő, kibaszott szexista tévképzeteiktől. Ez egy súlyos pszichózis, amivel kapcsolatban egy normális világban diliházban készülnének róluk riportok, nem a nyilvánosságban.