Alkotmánybíróság: Új gyülekezési törvényre van szükség

Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését.

Az alkotmányjogi panasz benyújtója a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője volt. Szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál.

A vitatott határozatok indoklásában a rendőrség és a bíróság többek között arra hivatkozott, hogy a rendezvény megtartása a Kúriánál a bíróság zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, a Cinege utcában pedig mások jogainak és szabadságának sérelmével járna. Az indítványozó szerint ugyanakkor a legfontosabb elvi kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvény azon rendelkezése, amely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Ab: Alapjogok összeütközésével szembesült a bíróság és a rendőrség

Az Ab megállapította, hogy a demonstráció megtartását egyes helyszíneken előzetesen megtiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő előzetes tilalmi okokat egy feloszlatási okkal, mások jogainak sérelmével. A gyülekezési jog ilyen jellegű korlátozására pedig azért került sor, mert a jogalkalmazók alapjogok összeütközésével szembesültek, amelyet ilyen módon jogértelmezéssel próbáltak feloldani.

Az Ab megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az Ab figyelembe vette, hogy az indítványozónak lehetősége volt a tüntetés be nem tiltott helyszínein a demonstráció megtartására, véleménye szabad kifejtésére, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga. Kimondta ugyanakkor az Ab, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami alaptörvény-ellenes.

Új gyülekezési törvényre van szükség

Az Ab úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve feltételek alkalmazását. Az Ab szerint a gyülekezési jog gyakorlásakor felvetődő alapjogi összeütközés kivételes esetben akár a legsúlyosabb korlátozáshoz, a gyülekezés tiltásához is elvezethet, de önmagában pusztán az alapjogok összeütközésének ténye a tiltásra nem szolgáltat elegendő alapot. Konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a gyülekezési jogukat gyakorló demonstrálók és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között például a mozgásszabadság, a magánszférához való jog vonatkozásában. Ezeket a helyzeteket a jelenleg még hiányzó szabályok megalkotásával és alkalmazásával kell majd feloldani.

Az Ab a közéleti szereplő magánlakásánál zajló tiltakozással kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása érintheti mások alaptörvényben foglalt jogait. A körülmények mérlegelése alapján akár ott is tartható gyülekezés, de adott esetben szigorúbb technikai feltételek mellett: figyelembe kell venni különösen a gyülekezők célját, létszámát, a rendezvény időtartamát, gyakoriságát, a napszakot és a hangosítást. Mindez továbbra is közéleti kommunikációnak minősül, amelyet véd a békés gyülekezéshez való jog, ugyanakkor technikai korlátozás alá vehető a szintén alaptörvényben biztosított magánszférához való jog védelme érdekében.

Az Ab a gyülekezési jogvitákban eljáró bíróságoknak szóló iránymutatásában – az amerikai legfelsőbb bíróságot idézve – kitért arra, hogy a gyülekezés és a magánszférához való alapjog védelmével kapcsolatban különbség van a felvonulások és az egy helyszínre szervezett rendezvények között, az otthon nyugalma pedig kiemelten fontos érték. Közterületeken általában ki lehet térni a meghallgatni nem kívánt gyülekezés elől, az otthon azonban speciális helyszínnek minősül, amelyet az államnak jogi védelemben kell részesítenie.

Még idén meg kell alkotni az új törvényt

Az Ab ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy a magyar állam ellen indított perben nem fogadta el, hogy a miniszterelnök háza elé szervezett rendezvényeket a rendőrség egyebek mellett olyan hivatkozásokkal tiltotta meg, hogy húsz tüntető számára „a járda nem elég széles”, illetve „november 1-jén, Mindenszentek napján, erősebb forgalomra kell számítani”. Az Ab rámutatott: a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése során a jogalkotónak ügyelnie kell arra, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelő, kíméletes kiegyenlítése során méltányos egyensúly jöjjön létre.

Az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenes helyzet orvoslása érdekében ez év végéig meg kell alkotnia a hiányzó szabályozást. Az alaptörvény szerint 15 tagú Ab jelenlegi 11 tagja közül 10 vett részt a határozat meghozatalában, közülük Salamon László és Stumpf István fogalmazott meg különvéleményt. A többségi határozat előadóbírája Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.