Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A politikusok pénzéhségéről és nem a keresztények gúnyolásáról szólt a HVG karácsonyi címlapja, amely a „Nagy Harácsony” címen jelent meg – mondta ki a Fővárosi Törvényszék csütörtöki első fokú ítéletében, elutasítva Ékes Ilona korábbi fideszes képviselő keresetét. Ékes azért perelte be a hetilapot, mert szerinte a címlappal keresztényi mivoltában sértették meg. A felperesek fellebbezni fognak az ítélet ellen. Tudósításunk az első „közösségi személyiségi jogi” perről.
A keresztények védelmében debütált a Ptk-ban 2014-től újonnan bevezetett közösségi személyiségi jogok védelme – ennek értelmében személyiségi jogai sérelme miatt pert indíthat az is, akit nem személyében ért valamilyen bántó kritika, hanem közösséghez tartozása folytán. A perindításnak az is feltétele, hogy a jogsérelem nagy nyilvánosság előtt történjen és „súlyosan sértő” vagy „kifejezésmódjában indokolatlanul bántó” legyen.
Bár sokan arra számítottak, hogy először a Kuruc infót fogják beperelni ezen a címen a cigányozásért vagy zsidózásért, nem így történt. Az első ilyen pert Ékes Ilona korábbi fideszes képviselő indította a HVG hetilap ellen, a „Nagy Harácsony” mottóval megjelentetett címlapja miatt. A Jézus születéséről szóló festményen a Szent Család helyére Vida Ildikó, Orbán Viktor, és más közhatalmat gyakorló közszereplők arcát montázsoltak, a kis Jézus helyére pedig egy halom aranyat tettek. Ékes Ilona szerint ez őt keresztény mivoltában sértette, ezért pert indított a HVG ellen. Azt kérte, hogy a HVG kérjen bocsánatot, tegye elérhetetlenné a kifogásolt képre mutató linket, valamint fizessen meg ötszázezer forint sérelemdíjat. Első fokon a bíróság a HVG-nek adott igazat, de a Mandiner kérdésére Ékes Ilona elmondta, hogy fellebbezni fog.
A tárgyaláson a felperes ügyvédje leszögezte, hogy nem az ábrázolt politikusokat és közszereplőket akarják védeni, de szerintük az ő pénzéhségük kifigurázására nem szabadna a keresztények méltóságát sértő módon vallási képeket felhasználni – főleg adventi időszakban, a kereszténység legfontosabb ünnepe előtt. A keresztények Karácsonyra készülve mindenhol „ezzel a meglehetősen otromba karikatúrával” szembesültek – fejtette ki Sobor Dávid, a felperes ügyvédje.
A HVG arra hivatkozott, hogy nem a vallás a kritikájuk tárgya, hanem a pénzéhes politikusok, a képen ugyanis egy hasonlat látható. A felperesi ügyvéd ezzel szemben azzal érvelt, hogy a közvéleményben ez Jézus-karikatúraként csapódott le – ezzel kapcsolatban utalt a perről szóló egyik híradásra és vallásos közösségek sértett reakciójára. A felperes nem vitatta, hogy bizonyos keretek közt szabad viccelődni a valláson – be is csatolt egy karikatúrát, amelyen a Szent Család tagjai kártyáznak, ami szerinte szintén ízléstelen, de elfogadható.
A bírónő többször próbálta faggatni a felperest és a felperesi ügyvédet, hogy mégis miért találják a keresztényekre nézve gyűlöletkeltőnek a címlapot. Sobor Dávid erre azzal érvelt, hogy a politikai ellenségekkel szemben felhasznált szovjet vallásellenes propagandára emlékezteti őt a HVG-címlap, amely az ábrázolt politikusokkal szemben gyűlöletet kelt, és ez „átsugárzik a katolikus közösség tagjaira”.
A HVG ügyvédje azzal érvelt, hogy a kifogásolt címlapnak a tárgya nem a vallásos közösségek kifigurázása, hanem a politikusok és közhatalmat gyakorlók pénzéhsége és gazdagodása. Ezért Nehéz-Posony Márton ügyvéd szerint nem is kell vizsgálni, hogy az ábrázolás indokolatlanul sértő-e, hiszen nem a keresztényekről szól, hanem a politikusokról. Az ügyvéd azt is elmagyarázta a bírónőnek és a felperesnek, hogy mi a hasonlat. Ebben az esetben „a közhatalmat gyakorlókat hasonlítjuk azokhoz, akik minden másnál jobban imádják a pénzt: mint a Messiást. Ez a helyes értelmezése a karikatúrának” – fejtette ki Nehéz-Posony Márton, hozzátéve: nem a vallásgyakorlásra és nem is a vallásos emberekre irányul a kritika. Az ügyvéd szerint a közösségek személyiségi jogainak sérelménél nem az adott közösséghez tartozó személy szubjektív érzékenysége a mérvadó, hanem objektív szempontok alapján kell a jogellenességet mérlegelni.
A bíróság az alperes érveivel értett egyet. A bírónő a szóbeli indokolásban kifejtette, hogy „bár a törvény kifejezetten nem tartalmazza, de a közösséget sérteni nyilván valamilyen célzott, szándékos cselekménnyel lehet. Véletlenül is elképzelhető, de nem ez a kategória.” A címlap vizsgálata során a bírónő arra jutott, hogy az a politikusok magatartására irányul és nem a keresztényekre. Ennyi erővel a vallási történeteket nem lehetne felhasználni más kontextusban, ez pedig elfogadhatatlanul szorosra kötné a véleménynyilvánítás szabadságát – mondta a bírónő.
Ékes Ilona és ügyvédje a Mandiner kérdésére közölték, hogy fellebbezni fognak az ítélet ellen.