A méhlepény, amelyen keresztül a köldökzsinór közvetítésével az embrió táplálékhoz és oxigénhez jut, egyben arra is szolgál, hogy kiszűrje az embrióra káros anyagokat és a kórokozókat. Éppen ezért eddig azt gondolták, hogy egyben tökéletesen steril is. De ez nem igaz!
A Magyar Nemzet Online a Science Translational Medicine című szaklap cikke alapján beszámolt egy kutatásról, melyben a houstoni Baylor Orvosi Egyetem és a Texasi Gyermekkórház Kjersti Aagaard vezette kutatócsoportja összesen 320 placentát vizsgált meg.
Ennek alapján azt állapították meg, hogy a „méhlepény mégsem szűr ki minden káros anyagot az anyai vérből, a baktériumok egy részét sem."
Géntechnikai eljárásokkal azonosították a méhlepényből származó baktériumtörzseket. Ezután összehasonlították azokat a test más részeinek baktérium-összetételével. Az emberen és az emberben élő baktériumokat az elmúlt években az emberi mikroorganizmusokra vonatkozó projekt (Human Microbiom Project) keretében térképezték fel.
„A placenta baktériumai minden anyánál különböztek, számuk általában csekély volt- folytatja a tanulmány.- A legtöbb nőnél megtalálták az E.coli bélbaktériumot. A mikrobák többsége ártalmatlan volt, az emberen általában megtalálható baktériumok közé tartoztak. A baktériumok összetétele a szájüregéhez állt legközelebb, azon belül is a nyelven, a mandulákon és a fogkőben lévő törzsekhez hasonlított. Valószínű, hogy a terhesség korai szakaszában kerülhettek az anya véréből a méhlepénybe."
Így megdőlt az az elképzelés is, hogy a csecsemők baktériumflórája a születés után kezd csak kialakulni, a vizsgálat azt bizonyította, hogy ez a folyamat már az anyaméhben elkezdődik. A cikk zárásként arra is felhívja a figyelmet, hogy az elemzés eredményei a koraszülés bizonyos eseteire is hatással lehetnek:
„A koraszülöttek édesanyjánál bizonyos kórokozókból több volt, másokból kevesebb. A baktériumok koraszülésre gyakorolt hatását a kutatók most újabb vizsgálattal akarják pontosabban megismerni."