Népszámlálás vagy székelyszámlálás?

„A többek által hangoztatott »előbb székelyek vagyunk és csak másodsorban magyarok« a romániai népszámlálás esetében hamis és ártalmas. Azonos a nyelvünk, kultúránk, hitünk, őshonosságunk is azonos a Kárpát-medence egészében. Ezt történelmünk, államalkotó szerepünk évszázadai bizonyítják. Eleink képesek voltak, hogy Háromszéktől Turóc vármegyéig az egész térséget »belakják” és a magyarság, a magyar haza, az ország építését szolgálják, amíg ez lehetséges volt. A felmenői révén Turóc vármegyéből rézművesként Kézdivásárhelyre telepedett Turóczi Mózes – a család eredeti neve szerint Jeszenszky – az 1848-49-es ágyúöntő műhely létrehozója minek vallaná ma magát? Magyarnak, vagy székelynek ezzel az ősök lengyel származására utaló Jeszenszky névvel?

Turóczi Mózes Kézdivásárhelyen, a székelyek között nyert magyar nemesi levelet.

»Ünnepnapokon«, hogy úgy mondjam, székely, népszámlálás alkalmával: székelyföldi magyar.

A székelység és magyarság elkülönítése egyszerűen lehetetlen. Jegyzetemben ezért is mondtam mindenki számára érthető hasonlatot: derékon felül ilyen és derékon alól olyanok lehetünk-e?

Nem.”