Kisebb viharként söpört végig a szlovákiai magyarság közvéleményén a bizarrnak tűnő felvetés: a Magyar Közösség Pártja vezetésével működő, a bejutási küszöb környékén billegő magyar etnikai pártnak, a Szövetségnek a korábban „magyarfaló” Robert Ficóékkal, a Smerrel kellene összefognia.
Aki a félmúltbeli külhoni történésekben jártas, jól emlékszik Robert Fico és pártja, az Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (Smer, Smer-SD) nevére. Ficóék tíz éven keresztül vezették Szlovákiát, finoman szólva sem magyarbarát korszakukhoz fűződik nemcsak a történelem nacionalista mesékkel való újraírása, de olyan súlyos hungarofób atrocitások is, mint az utcán magyarul beszélő és emiatt megvert pozsonyi egyetemista lány, Malina Hedvig meghurcolása, a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőrterror vagy éppen a magyarellenes éllel hozott, hírhedt állampolgársági törvény, amely a szlovák állampolgárság elvesztésével fenyegette azt, aki felvenné egy másik ország állampolgárságát. Az akkori magyar etnikai párt, a Magyar Közösség Pártja természetesen mindegyik esetben komoly kritikát fejtett ki Ficóék ellen, akiket végül 2020-ban söpört el a népharag a Ján Kuciak újságíró meggyilkolása nyomán kipattanó és elhúzódó botránnyal.
Ezzel szemben most azt rebesgetik, hogy a főként az MKP platformjával létrejött új magyar párt, a Szövetség nem zárná ki az együttműködést vagy netán a koalíciót sem a Smerrel – legalábbis az Összefogás mozgalom listájára szintén kalandos úton felkerülő Gyimesi György ilyen irányú kommunikációjából és az elhatárolódás kínos kerüléséből sokan erre következtetnek. A koalícióra lépés a Smerrel viszont, ha igaznak bizonyul, sokak aggodalma szerint lenullázná a párt lehetőségeit az ötszázalékos parlamenti küszöb megugrására; miközben 2021-ben elnökségi határozatban szögezték le, hogy nem fognak együttműködni sem a Smerrel, sem a széljobbos pártokkal, vagyis a Mi Szlovákiánkkal és a Köztársasággal.
A kétségkívül összetett helyzetet Tokár Géza felvidéki politológussal és Őry Péter csallóközcsütörtöki MKP-s polgármesterrel, a Pro Civis polgári társulás elnökével próbáltuk megfejteni.
Egy kritikus tömeg nem bocsát meg a volt szlovák kormányfőnek”
A Szövetségnek először be kellene jutnia a parlamentbe, ennek az esélyeit viszont minimálisra csökkentené egy belengetett Smer-koalíció – vélekedik Tokár Géza, s hozzáteszi: voltak fejtegetések, hogy a Smer a Fidesz természetes szövetségese, ideológiailag akár kompatibilisek is lehetnének az orosz–ukrán háború, Brüsszel vagy éppen a migráció kérdésében vallott hasonló nézeteik miatt. Azonban „a Smer volt az a párt, amelynek ellenében határozta meg magát az MKP és később a Szövetség is egy darabig” – mutat rá a politológus, felemlegetve a magyarellenes atrocitásokat, amiket szerinte az átlagos felvidéki választó nem felejtett el, és éppen ezért semmi jót nem vár a Smertől – vagyis nem szavaz a Szövetségre, ha meghallja, hogy összeállna Ficóékkal. Intő példa a Most–Híd esete: a Bugár Béla vezette vegyes párt, „noha profi kommunikációs stábja volt”, a Smerrel való kormányzás során szavazói kétharmadát, százezer voksolót elvesztett, és kiszorult a parlamentből. A Szövetség eljátszhatja, hogy nem jelenti be a koalíció ötletét, csak a választás után, ha bejutott, de „lehet, akkor utoljára került be a pozsonyi törvényhozásba”. Különösen, hogy korábban a Most–Hidat ostorozta ugyanezért a koalícióért. Persze „Gyimesi György új szereplőként szabadabban mozog” – vélekedik Tokár.
Ugyanakkor van mérséklő tényező: Orbán Viktor és Robert Fico kapcsolata jó, a magyarországi média most barátságosabb Ficóval, „ami hat a felvidéki magyar választóra is”, de egy kritikus tömeg nem bocsát meg a volt szlovák kormányfőnek.
Őry Péter másként látja a helyzetet. Az aktivista polgármester szerint az átlag szavazó valóban emlékszik ugyan az atrocitásokra, ahogy a korrupciós ügyekre is, ugyanakkor a hangsúlyt máshova helyezi. „Ami ugyanis utána jött, az káosz, és minden, csak nem kormányzás, az embereknek pedig ez már nagyobb baj, mint a Smer korábbi cselekedetei.” A magyarok körében sincs ez másként, a koronavírus-járvány, a gázáremelkedés és a zűrzavar akár közvetlenül is a Smer karjaiba terelheti őket, ami a Szövetség szempontjából rossz folyamatot tetőzhet be az október 1-jére kiírt választáson.
A kisebbségi érdekérvényesítés szempontjából kulcsfontosságú a kormányképesség – fejtegeti Őry –; márpedig most úgy néz ki, a legerősebb párt a Smer. Más kérdés, hogy egymaga nem fog tudni kormányozni, ez is valószínű a friss közvélemény-kutatási adatokból. S mégis kikkel tudna összeállni a magyar párt, ha nem Ficóékkal? – teszi fel a kérdést. Értékrend alapján esetleg a Boris Kollár-féle Család Vagyunkkal, amely a Heger-kormánynak minisztereket is adott, és családcentrikus, szociális lépéseket tett, de az ő leépítésére már megindult a negatív kampány. A másik oldalon ott vannak a leszerepelt kormánypártok, valamint a Progresszív Szlovákia, amelyik kritikátlanul atlantista.
Mert a szlovákiai választásnak európai tétje is van a csallóközcsütörtöki polgármester szerint: „Az a kérdés, hogy egy atlantista, kritikátlanul nyugati orientációjú, annak narratíváját egy az egyben átvevő kormány lesz-e; vagy egy olyan, aminek van önálló akarata” – utal a Smer retorikájára, ami több szempontból is hasonló a magyar kormánypártokéhoz. Mindez államközi szinten is fontos szerinte: a magyar kormány európai pozícióit és a V4-et erősíthetné egy szuverenista kormány, ami az államközi jó viszonyon túl közvetlenül is hatna a szlovákiai magyarok helyzetére. Ezzel szemben a progresszívok kormányon a mindenkori magyar kabinet megfúrására törekednének Őry szerint. Viszont tény, hogy Fico nem fog bocsánatot kérni a magyarok elleni vétkeiért – azzal ugyanis a saját szavazótáborát rombolná le. A maximum, ami várható tőle, hogy lejjebb tekeri a magyarellenes sovén politikát.
Vagyis a határoktól északra szakadt honfitársaknak nincs olyan opció, amely ne fájna; mindenképpen nagy dilemmák elé néznek a felvidéki magyarok október 1-jéig – hát még a politikusaik!
Nyitóképen: Régi nem szép idők: Robert Fico bejelenti lemondását 2018 márciusában, mögötte Bugár Béla és Andrej Dankó. Fotó: AFP / Vladimir Simicek
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
Még neki áll feljebb.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
A győriek a mérkőzés elején és végén is betaláltak.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
