Amikor 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, még szó sem volt arról, hogy Brüsszel majd a felzárkózási pénzekkel zsarolja Magyarországot, mert újra, egymás után negyedszer nemzeti kormányt választottak a szavazók.
Tény, hogy 2004 után hat évig nem fenyegetőzött semmivel Brüsszel. Nem is kellett. Az ország élén álló MSZP–SZDSZ-koalíció örömmel teljesített mindent, amit elvártak tőle a nyugati fővárosokban. Win-win szituáció volt ez. A hazai baloldal sütkérezett annak fényében, hogy ő a Nyugat kedvence, ő „viszi át a kompországot” keletről nyugatra. A külföldi tőke, az uniós tagállamok is jól jártak: nagyon olcsón vásároltak piacot maguknak.
A magyarok nagy többsége 2010-re azonban rájött, hogy a szocialistákat egyáltalán nem érdekli a gazdaság helyzete, a társadalmi feszültségek, csupán a politikai túlélésre játszottak. Ezért szövetkeztek az SZDSZ-szel, kormányra kerülve ezért árusítottak ki mindent. A baloldal utolsó kormányzati időszakában a külföldi befektetők és hitelezők, illetve a Nemzetközi Valutaalap kezébe adták az országot. Tizenhárom éve a posztkommunisták az 1990-ben nehezen kivívott függetlenségünket is veszélybe sodorták.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Tombolt a vihar, ezért komoly rutinra volt szüksége a pilótának.
