A GDP és társai fontos mérőszámok, de kizárólag száraz pénzügyi mutatók, és adott esetben meglehetősen torz képet adhatnak egy ország, egy társadalom tényleges jólétéről. A Makronóm Intézet ezért új, adat- és értékalapú gazdasági mutatót dolgozott ki harmonikus növekedési index néven.
Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban
Ilyenkor, év elején érdemes hosszabb távú trendekre kitekinteni: honnan hová jutottunk el, és az anyagi jólétünk elmúlt évtizedbeli növekedésének milyen hozadékai vannak a társadalom számára? Milyen – nem csak anyagi – erőkkel felvértezve megyünk a következő évek várható nehézségei elé mint társadalom és nemzet? A válaszokhoz a harmonikus növekedési index nyújt segítséget.
Érdemes felidézni, hogy 2010 és 2021 között
és a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó érték is a kétszeresére nőtt. A kedvező adatok mögött egy mélyebb, a nemzet hosszú távú fennmaradását támogató átrendeződés is kirajzolódik: egy társadalmi fejlődési trend, a munka- és tudásalapú társadalom építése, törekvés a demográfiai fordulatra. A Makronóm Intézet azért alkotta meg a harmonikus növekedési indexet (HNI), hogy az anyagi dimenziókon túlmutató,
A gazdasági versenyképességgel és fenntarthatósággal foglalkozó legújabb elméletek az inkluzív növekedés fogalmát igyekeznek középpontba állítani, ilyen például a Világgazdasági Fórum (WEF) inkluzív fejlődési indexe. „Meglátásunk szerint ezek a mérőszámok túlhangsúlyozzák a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését, és elhanyagolják a környezeti és demográfiai fenntarthatóság számos szempontját. Az inkluzív növekedés lényege, hogy ne csak a társadalom legtehetősebb rétegei részesüljenek egy-egy ország gazdasági fejlődéséből” – magyarázza kérdésünkre Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője. A harmonikus növekedési index ezért továbbmegy az inkluzív növekedés fogalmán, azonosíthatóvá teszi az adott gazdaság számára kiemelendő, fejlesztendő területeket, hogy a jelen társadalma és a jövő generációja stabil és magas színvonalú gazdasági, környezeti és társadalmi lehetőségekhez juthasson. Magyarán azonosítani kell azokat a területeket, amitől valóban előrébb léphetünk az egész társadalom, a nemzet javára. „A versenyképességi indexek és rangsorok másik jellemző hiányossága, hogy a véleményindikátorok felülreprezentáltsága manipulációra ad lehetőséget, gondoljunk csak a Világbank Doing Business rangsora körül kialakult botrányra” – teszi hozzá a makroelemzési vezető. A harmonikus növekedési index azért is alkalmas az országok fenntartható, egyensúlyi növekedését mérő, hiteles mutatószámként való összehasonlításra, mert a szakértők szubjektív értékelése helyett komplexebb, többváltozós adatelemzési módszerre hivatkozva kombinálja a bevont változókat.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Újra a technikai recesszió fenyegeti Európa legfontosabb gazdaságát.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Csapatkapitány igazolt a Népligetbe.
A holland válogatott 5–1-re győzte le Svédországot a labdarúgó-világbajnokságon.
