Valós kép az országok fejlődéséről

Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban

Ilyenkor, év elején érdemes hosszabb távú trendekre kitekinteni: honnan hová jutottunk el, és az anyagi jólétünk elmúlt évtizedbeli növekedésének milyen hozadékai vannak a társadalom számára? Milyen – nem csak anyagi – erőkkel felvértezve megyünk a következő évek várható nehézségei elé mint társadalom és nemzet? A válaszokhoz a harmonikus növekedési index nyújt segítséget.

Érdemes felidézni, hogy 2010 és 2021 között

és a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó érték is a kétszeresére nőtt. A kedvező adatok mögött egy mélyebb, a nemzet hosszú távú fennmaradását támogató átrendeződés is kirajzolódik: egy társadalmi fejlődési trend, a munka- és tudásalapú társadalom építése, törekvés a demográfiai fordulatra. A Makronóm Intézet azért alkotta meg a harmonikus növekedési indexet (HNI), hogy az anyagi dimenziókon túlmutató,

A gazdasági versenyképességgel és fenntarthatósággal foglalkozó legújabb elméletek az inkluzív növekedés fogalmát igyekeznek középpontba állítani, ilyen például a Világgazdasági Fórum (WEF) inkluzív fejlődési indexe. „Meglátásunk szerint ezek a mérőszámok túlhangsúlyozzák a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését, és elhanyagolják a környezeti és demográfiai fenntarthatóság számos szempontját. Az inkluzív növekedés lényege, hogy ne csak a társadalom legtehetősebb rétegei részesüljenek egy-egy ország gazdasági fejlődéséből” – magyarázza kérdésünkre Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelem­zési vezetője. A harmonikus növekedési index ezért továbbmegy az inkluzív növekedés fogalmán, azonosíthatóvá teszi az adott gazdaság számára kiemelendő, fejlesztendő területeket, hogy a jelen társadalma és a jövő generációja stabil és magas színvonalú gazdasági, környezeti és társadalmi lehetőségekhez juthasson. Magyarán azonosítani kell azokat a területeket, amitől valóban előrébb léphetünk az egész társadalom, a nemzet javára. „A versenyképességi indexek és rangsorok másik jellemző hiányossága, hogy a véleményindikátorok felülreprezentáltsága manipulációra ad lehetőséget, gondoljunk csak a Világbank Doing Business rangsora körül kialakult botrányra” – teszi hozzá a makroelemzési vezető. A harmonikus növekedési index azért is alkalmas az országok fenntartható, egyensúlyi növekedését mérő, hiteles mutatószámként való összehasonlításra, mert a szakértők szubjektív értékelése helyett komplexebb, többváltozós adatelemzési módszerre hivatkozva kombinálja a bevont változókat.